Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)
Első említések, helynevek, várak
Első említések, helynevek, várak !r A híd hiába vedé, tatárkézre került" (Garay J.) Gázlókra, révátkelésekre és hidakra elsősorban a településeket összekötő utakkal kapcsolatban van szükség, a vizén való átkelés azonban már a középkorban az egyes településeken belül is szükséges volt. A megye egyes településeinek neve is tanúskodik arról, hogy ott jelentős révátkelő volt: Bánréve (1381) Hosszúrévpuszta, Korév (Tokaj 1067), Révleányvár. Zárójelben a helynév okleveles említését tüntettük fel, ahol azt egyértelműen meg tudtuk adni. [1] A kisebb vízfolyásokon valószínűleg, nem sokkal a honfoglalás után már hidak voltak. A híd szó dr. Gáli Imre könyve szerint ősugor, Bárczi Géza Magyar Szófejtő Szótára szerint valamely iráni nyelvből, valószínűleg az alánból ered. Az bizonyítottnak tekinthető, hogy nemcsak a híd fogalmát, hanem a hídépítés fogásait is jól ismerték a honfoglalók, amit bizonyítanak a krónikák, oklevelek, helynevek. A történelmi események kapcsán elsősorban a muhi csata Sajó-hídja jut eszünkbe, ám ezenkívül is, néhány híd neve megmaradt az oklevelekben, illetve a nép ajkán. Tokaj határában Salamon 1074-ben vívta harcát Kotánné (Cothoyd) hídjánál. [2] Más szerzők szerint a Cothoyd Tokaj rontott írású alakja. [3] 1241-ben a tatárjárás során végzetes szerepe volt a Muhi (Poga) és Köröm közötti Sajó-hídnak, melynek cölöpéit is megtalálták. Más vélemény szerint Ónod és Hídvég között állt a fahíd. [41 A közelmúltban megjelent írás 20-25 m nyílásokból álló íves kialakítású fahidat rekonstruál, mely 1,3 km hosszú lehetett. [5] 1324-ben egy oklevélben szerepel a Teresztenye határában lévő Baksa-híd (Boxahída). Valószínű, hogy már a X-XI. században is állt itt híd, mivel a Ruda-hegyről vasércet szállítottak erre. Az 1784-ben készült katonai felvétel a hidat ősi helyén mutatja, később az út és a híd is új helyre került, ám a mai vasbeton hidat változatlanul Baksa-hídnak hívják immár 670 éve. [6] A települések neve is vall arról, hogy ott jelentős híd állt, így érdemesnek tartották a települést arról elnevezni. Ilyen településnév például Hidasnémeti (1589), Hídvégardó (1428), Sajóhídvég (1261). [1] Hidasnémeti a Hernád, Hídvégardó a Bódva, Sajóhídvég pedig, mint a neve is mutatja, a Sajó-hídjáról nyerte nevét. Hajdan ez a település a Sajó és a Hernád között, a Sajó hídjának közelében feküdt. A török korig nem sok nyoma van a hídépítési tevékenységnek, kivéve az eddig nem sok figyelemre méltatott várépítést, melynél a földváraktól kezdve a bejáró hidaknak nagy szerepe lehetett. A diósgyőri vár a legjelentősebb a hídtörténet szempontjából. A XIV-XV. században négy irányból hídon lehetett bejutni a várba. [7], [8] A XVIXVIII. században egy bejáró hidat használtak. [9] A legépebben ennél a várnál tárták fel a monumentális fahidat (28,5 m hosszú, 3,5 m széles) s el is készítették a rekonstrukció tervét, kár hogy csak a védőépítménynek tervezett vasbeton híd épült meg. [10], [11] A tokaji vár vérzivataros történetében is mindig szerepe volt a Bodrogot átívelő hídnak. A törökkorból származó metszetek, melyek elsősorban a várostromokat örökítették meg, jól mutatják az ép vagy a lerombolt fahidat. [121 A sárospataki várba is, mint szinte minden várba, híd vezetett, melyet felvonóhíd szakított 11 A diósgyőri várnál feltárt fahíd maradványai [9]
