Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

A megye földrajzi adottságai (dr. CL)

A vízszabályozás eredményeként többé-kevésbé jól beágyazott meder alakult ki, a víztükör szélessége a Hármas-Körösön 90-150 m, a Kettős-Körösön 25-80 m volt. A folyókon átívelő hidaknak, elsősorban az öt folyón, ezért meglehetősen hosszúnak kellett lenni, így az 1890-ben indult vashídépítés előtt pl. a köröstarcsai fahíd 221 m, a szarvasi vasúti híd 187 m, a Sebes Körös hidjai 100-120 m. A vízrendezések nemcsak "kiegyenesítették" és gátak közé szorították a vízfolyásokat, hanem jelentős mértékben megváltoztatták a megye vízrajzát, így megépült a Fehér Körös új medre után az Élővíz csatorna, a Sebes-Körösnek a Kis Sárrét mocsarában 40 km hosszú medret ástak Körösladányig, s a Berettyó is jórészt új, ásott mederben folyik.[11, 12]. A vízrendezések a vizek gyorsabb lefolyását eredményezték, ezért a fahidakat hosszabbítani (bellebbezni) és magasítani (emelni) kellett, a hajózási igények megjelenésével pedig felmerült az igénye a nyitható, illetve nagyobb nyílású hidaknak. A természeti adottságok mellett, a hídépítéseket döntő mértékben a vízrendezések befolyásolták. Nemcsak a folyók, hanem a különböző kisebb vízfolyások is hidak építését tették szükségessé. A

II. József kori katonai felmérésen is egyes településeknél számos híd látható. Sarkadon és közvetlen környéken száz évvel ezelőtt 26 hídról tett említést Márki Sándor. [10] A hidak száma, mint azt dr. Czeglédi Imre kutatásai alapján ismerjük, több mint 200 évvel ezelőtt is jelentős volt, ennek oka az, hogy a nagy vízfolyások mellett még a viszonylag gyér és nem kiépített úthálózaton is töltéseket kellett építeni, melyen hidakon, átereszeken kellett biztosítani a vizek természetes lefolyását. A gyakran változó körülmények miatt, mint a hidak megyei őstörténetéről szóló fejezetben látni fogjuk, gyakran változott az utak, hidak helye, száma, mérete, ezért a hídtörténet megírása meglepően bő források ellenére egyáltalán nem könnyű. Irodalom, források: [ 1] Budapest és a megyék földrajza (szerk. dr. FrisnyákSándor), Tankönyvkiadó, 1984. 121 A tiszai Alföld (dr. Pécsi Márton szerk.) Akadémiai Kiadó 1969. [3] Gyó'rffy György: Az árpádkori Mo. történeti földrajza. I. Akadémiai Kiadó, 1987. [4] dr. Czeglédi Imre: Békés megyei utak, Közúti Igazgatóság , Békéscsaba, 1986. [5] dr. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I. 1897. [6] Vízrajzi értekezés Huszár Mátyás leírása a Körösvidékról, Gyula, 1985. [7] Közgyűlési jegyzőkönyv 1734, 443-440 o. [8] A magyar vízszabályozás története (Szerk. Ihrig Dénes), Budapest, 1973. [9J A Körösök és a Berettyó hidjai. Gyulai Magyar kir. Folyammérnöki Hivatal, Reprint Békéscsabai KÍG 1994. [10] Réthy Zsigmond: A Körösök vidék, Békéscsaba, 1986. [11J Körös-Sárréti útikalauz (Goda Péter - Köteles Lajos) Kondoros, 1983. [12] Mészáros Vince: A Körösök és a Berettyó vízrendezése Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványa 65., 44-75. o., Gyula 1983. 8 A Körös-Berettyó-völgy vizeinek szabályozása