Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Vasbeton hidak 1945-től napjainkig (Sz.L.)

A kábelburkoló csövek pontos csatlakozását felfújható műanyag csövekkel biztosították. A szerelést speciálisan erre a célra kifejlesztett szerelődaruval végezték. Az elemek pontos illeszkedését a homlokfelületeken kialakított betonfogak biztosították. A szerkezet az alsó öv közelében vezetett pozitív kábelek megfeszítésével, a nyílások számától függően, egy vagy több ütemben vált többtámaszúvá. A szabadon szerelt hidak méretezése igen bonyolult és hosszadalmas folyamat, mivel a szerelés fázisait végig kell követni, figyelembe véve az egyes elemek eltérő korát, változó keresztmetszeti- és anyagjellemzőit. A nagytömegű számítás elvégzésére az UVATERV speciális átfogó számítógépes programrendszert fejlesztett ki.[6] Új hídépítési technológiák A Körös hidaknál eredményesen alkalmazott szabadon szerelt hídépítési technológiát a 70-es évek végén a monolit szerkezethez közelálló szabadon betonozott rendszer váltotta fel. Ezzel a módszerrel a szabadon szerelt hidakénál is nagyobb, 100-120 méteres nyílások áthidalására nyílt lehetőség. Békés megyében ezt a technológiát még nem alkalmazták. Az 1979-ben a berettyóújfalui Berettyó-híd építésénél bevezetett szakaszosan előretolt technológiát alkalmazva épült 1993-1994-ben az orosházi Szőlő körúti felüljáró. A hazánkban jelenleg legkorszerűbb technológiával készült 8 nyílású híd teljes hossza 201 Orosházi Szőlő körúti felüljáró fels. méter, legnagyobb nyílása 26,80 méter. Jelentősen meggyorsította a kivitelezési munkákat, hogy a szerelőpadot az eddigi gyakorlattól eltérően a hídfő előtt helyezték el, így a hídfő mögötti támfal építési munkái a felszerkezet építése közben is zavartalanul folyhattak. A kivitelezés ideje így mindössze 17 hónap volt. A feszítéshez az országban először alkalmaztak 15,3 mm átmérőjű 7 eres pászmákat. A pályaszint 2000 m-es domború lekerekítő ívben van és 4,5%-os végérintővel csatlakozik a feljárókhoz. A felüljáró teljes betonfelülete olyan bevonati rendszert kapott amely betonkorrózió-gátló és repedésáthidaló képességén túlmenően kedvező esztétikai megjelenést is biztosít. A híd és a feljárók teljes hosszában színes üvegkorlát készült.[7] Irodalom, források: [1] Apáthy Árpád : Kishidak korszerűsítésének időszerű kérdései, MTI 3808, Budapest 1960. [2] Apáthy Árpád : Feszített hidak az országos közutakon, Közlekedésépítés- és mélyépítés-tudományi szemle, 1993 05(170-178) [3] Reviczky János - Zsigmondi András: A köröstarcsai Kettős-Körös-híd. A híd műszaki átadási ismertetője. 1977. [4] Boros Ervin -Reviczky János : A körösladányi Sebes-Körös-híd. A híd műszaki átadási ismertetője. 1979. [5] A dobozi Kettó's-Körös-híd. A híd műszaki átadási ismertetője. 1982. [6] Reviczky János : A békési Kettó's-Körös-híd. A híd műszaki átadási ismertetője. 1985. [7] Orosházi Szőlő-körúti felüljáró. A híd műszaki átadási ismertetője. 1994. erkezete betolás közben, 1994-ben 81