Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)
Vashidak építése (K.Gy.)
Gyula-remetei Fekete-Körös-híd hossztartó részletterve Év Hely Nyílás Folyó Építők 1833 Lúgos 18 m Temes Hoffmann testvérek és Maderspach Károly 1837 Herkulesfürdő 40 m Cserna Hoffmann testvérek és Maderspach Károly 1842 Karánsebes 55,2 m Temes Hoffmann testvérek és Maderspach Károly 1849 Pest-Buda 202,6 m Duna Tierney Clark és Adam Clark A magyarországi vashídépítés fejlődése (rövid összefoglaló) Első vashídjaink eredeti magyar alkotások voltak, melyeket a ma is csaknem eredeti formájában megcsodálható Széchenyi-Lánchíd követett. A múlt század 30-as, 40-es éveiben elsőként épült magyar vashidak. db volt vashíd 24,86 km hosszban, (évente átlagosan 60 db új híd épült!) mely adatokból látható, hogy a magyarországi vashídépítés 25 éve (18901914-ig) mennyire termékeny volt. [3] A Békés megyében épített vashidakról általában A gróf Széchenyi István gondolatai jegyében munkálkodó Vásárhelyi Pál nyomdokán Békés megyében már 1840-45. között megfogalmazták a folyók szabályozásának tervét. 1857-ben a császár a terveket elfogadta, így megkezdődött a birodalom akkori legnagyobb beruházásának számító Gyula-Békés nagycsatorna (a Kettős-Körös) új medrének kialakítása. A megyében a folyamrendezések gyakorlatilag 1895-ig szakadatlanul folytak, kisebb-nagyobb lendülettel.[7] A szabályozások során megváltozott folyómedrek felett eleinte fahidakat építettek (a '80-as évek végéig) azonban ezeket rendre elvitte az ekkoriban gyakori árvíz. A megnövekedett nyílás áthidalására a vashidak kerültek előtérbe. Az első építési ütemben (Gyoma, Doboz, Békés) még csak a folyómeder felett építették át a fahidakat vasszerkezetűre. Ezen szerkezeteknél csupán a főtartó rácsos szerkezete, illetve a merevítő szerkezetek (szélrács, keresztkötés stb.) készültek vasból, a kocsipálya fából épült meg. A fa kocsipálya helyett zórésvasas pályát csak a századforduló utáni években épült hidaknál alakítottak ki.[9] Az új hidak kocsipályaszélessége az elsődként megtervezett hidakon 4,50 m volt, melyhez kétoldalt 75 cm széles kiemelt szegély tartozott. A századforduló után a főtartók közötti 6,00 m széles űrszelvényt nem növelték, a beosztása azonban Az 1876. évben befejezett Margit híd átadása előtt és után a 80-as évek közepéig alig épült Magyarországon vashíd, amikor is a vasszerkezetek anyaga döntően megváltozott. Eddig az időig ugyanis a legrégebbi időkben használt öntöttvastól eltekintve a hidak vasszerkezetének anyaga kizárólag hegeszvas ("kavartvas" vagy "forrasztott" vas) volt. A kohászat fejlődése lehetővé tette a folytvas ("folyasztott" vas) alkalmazását már a 90-es években épült hidaknál. A szilárdabb, szívósabb egyenletesebb anyagminőség gyártása nagy hatással volt a szerkezetépítésre. A hegeszvas és a folytvas szilárdsági jellemzői Avas típusa Szakítószilárdság Megengedett igénybevétel hegeszvas 3300-3600 (kg/cm 2 ) 1100 (kg/cm 2 ) folytvas 3600-4500 (kg/cm 2 ) 1200-1400 (kg/cm 2 ) Az I. világháború időszakáig (a trianoni békeszerződés előtti Magyarországon) az állami közutakon 5152 db 2 m-nél nagyobb nyílású szerkezet volt, 51,70 km összhosszúságban. Ebből 1566 58
