Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Vashidak építése (K.Gy.)

0,60+4,80+0,60 m-re változott. A hidak vázlatterveit rendszerint a Gyulán székelő Békés Vármegyei Magyar Királyi Allamépítészeti Hivatal főmérnöke, vagy mérnökei készítették el. A kész A gyomai Hármas-Körös-híd (1890, 1909) A múlt század 80-as évei alatt több alkalommal levonult árhullámok, árvizek a Hármas-Körös szabályozását is megkövetelték. A szabályozási munkát követően 1889-ben, a gyomai 33. átmetszésen, az árhullámoknak jobban ellenálló új híd felépítését határozta el a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium. A gyulai Allamépítészeti Hivatal elkészítette az új híd tervét. A terv szerint az akkoriban szokásos fa alépítmény és felszerkezet helyett a folyómeder felett 50,6 m fesztávolságú vashíd épült meg. Ez új korszak, a vashídépítés korszakának nyitányát jelentette a megyében. Az első vashíd gyors elkészültét nagyban hátráltatta az 1890 év tavaszán levonult árhullám, mivel elsodorta a felszerkezet építéséhez elkészített állványzatot és az új híd melletti régi hidat is használhatatlanná tette.[4] tervet a "Tárgyaltatott" megjegyzéssel, a kereskedelemügyi királyi felügyelő aláírásával csatolták a magas minisztériumtól kapott árlejtési felhívás mellé, így hirdették meg az építési munkát. Az árterek fölötti fahíd átépítésére 1909-ben került sor. Ekkor a medernyílásban, a középső 4 mezőben "X" alakú, kettős rácsozású hegeszvas szerkezet helyett is új vasszerkezet épült meg, 1,50 m-rel magasabban, folytvas felhasználásával. Az új, immáron ötnyílású vashíd "korszerű" zórésvasas kocsipálya burkolatát csak 1961-62-ben építették át vasbeton lemezre.[51 A híd Gyoma felőli nyílásában a felső keresztkötésnek 1971-ben egy engedély nélküli, magas rakománnyal közlekedő jármű ütközött neki. A megsérült keresztkötés a főtartókat kimozdította az erőjáték szempontjából rendkívül fontos függőleges síkból és a stabilitását vesztett rácsszerkezet összeomlott. A hídnyílás helyreállítása két új vasbeton nyílás beépítésével történt meg. Ez volt az első ilyen jellegű hídkatasztrófa Magyarországon. [8] Az 1890-1914 között megépített vashidak és azok sorsa 1945-ig A gyomai Hármas-Körös-híd eredeti formájában (1937-ben) 59