Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Boltozott hidak Békés megyében (dr. G.I.)

zatok, amelyeket a fedkövet helyettesítő téglarakat, a hídpálya szintjében végigfutó párkány, valamint a boltívek záradékait hangsúlyozó tagozatok élénkítenek. Érdekes, hogy a szárnyfalakon a téglák nem vízszintes, hanem dóit sorokkal vannak falazva a felső vonallal párhuzamosan. Egy 1965. évi leírás szerint a híd északi homlokfala sokkal jobb állapotban volt, mint a déli, amelyen sok tégla kihullott, és helyén lyuk tátongott. Mindkét oldalon aránylag épségben megmaradtak a pillérvégek, amelyeket kúp alakú vakolatkiképzéssel fedtek le. Fedkövet itt sem alkalmaztak. A hídnak csak a keleti nyílása alatt folyik a víz, nyugati nyílása száraz területet hidal át, amelyet csak kivételesen áraszt el a víz. A hidat 1985-ben helyi összefogással felújították és a téglafalakat védővakolattal látták el [2]. Történetéről annyit sikerült megállapítani, hogy a téglafalainak anyaga azonos a tóle néhányszáz méterre lévő gabonaraktár téglaanyagával. Ez az épület bizonyíthatóan 1809-ben épült, így feltételezhető, hogy a hidat is akkor építették, miután a raktárban tárolandó gabonaneműeket a vízfolyás túlpartján lévő földeken aratták [3]. (A híd mai képét az Egyéb hidak fejezetben mutatjuk be.) Gyula A Fehér-Körös valamikor keresztülfolyt a városon. A szabályozás során a folyót elterelték, helyén az Élővíz-csatorna maradt, amelyen ma már csak meghatározott vízmennyiséget engednek át a zsilipek. Gyulán az Élővíz-csatorna partja, a Köröspart, egyike a legszebb sétányoknak a magyar Alföldön. Szomorúfüzei alatt a jól karbantartott vízpart tetszetős, igen jó benyomást kelt. Gyula öt régi hídja közül három ebben a szép környezetben teljesíti hivatását [41. Bárdos-híd Gyula legnagyobb hídja a Körös egyik mellékvizét, a Bárdos-eret hidalja át. A Körösök szabályozása után a Bárdos-érbe csupán annyi víz került, amennyit a zsilipeken beeresztettek. Ha ma kellene a Békéscsabáról Gyulán át Nagyvárad felé vezető országút számára a Bárdoson hidat építeni, aligha épülne ilyen hatalmas méretű, négynyílású híd. A híd szép vonalú mellvédjei az út tengelyéből nézve nem feltűnőek, magát a hidat pedig a házsor és a növényzet takarja, úgyhogy aki a hídon áthalad, nehezen ismeri fel, hogy útja jelentős műtárgyon vezet át. A híd négynyílású téglaboltozat, csupán alapjai vannak faragott kőből, s érdekes módon a déli homlokzatán a boltívek is. Északi homlokzatán a boltívek 2 tégla vastag falazatok, kötésben falazva. A homlokzatok 45°-kal csatlakozó szárnyfalakban folytatódnak, s az egész fafJJCű g^ass lazatot vaskapcsokkal összetartott fedkövek takarják. A mellvédek vonala a boltozatok fölött vízszintes, innen kezdve a szárny fal végek felé enyhén lejt. A híd falazatai jó állapotban vannak. A híd szemlélete megnyugtató látványt nyújt. Az egyszerű, de a megszokottnál mégis különb vonalak, a tekintélyes méretek a hidat egyik legérdekesebb régi hidunkká avatják, amelynek további fennállását gondos karbantartással kell elősegíteni. 46 A békéssámsoni közúti Szárazér-vízfolyás ,, Török''-híd Bárdos-híd (Épült 1808) felvételi rajza (1937-38)