Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

A megye hídtörténetének áttekintése (dr. T.E.)

A megye hídtörténetének áttekintése 1295. Hidas falu említése oklevélben (Békésben ma Hidashát emlékeztet a településre) 1383. Vésztón a Körösön átvezető hidról van hír 1438. Gyula és Vári között a Fehér-Körös hídja szerepel egy oklevélben 1469. Szarvasi rév említése (Bánréve is fontos átkelőhely) 1479. Körösladánynál vámszedés, Bánhida helynév megjelenése 1495. Czibak János és Ferenc varsányi földbirtokosok hidat vernek a Fehér-Körösön 1529. Fehér- és Fekete-Körösön védelmi okból "lefűrészelik" a hidakat 1566. Gyula váráról Mathias Zündt metszete, többek között négy, névszerint ismert hidat mutat 1590-91. Mohamed aga a hidak felügyelője 1665. Evlia Cselebi a gyulai 100 lépés hosszú hídról ír. 1660. Szarvason újjáépül a palánk és hidat épít a török 1695. A török hódoltság vége. 1734. A Harruckern domínium hídnyilvántartás 21 híd szerepe, átlag 19 öl hosszúsággal 1730-41. között a büngösdi-, dobozi-, gyulai, gellai, körösladányi és tárcsái híd javítását említik a jegyzőkönyvek 1743. Gyulán, Békésen, Szarvason vámot szedhet a földesúr 1771. A hídnyilvántartásában már 50 hídról szerepelnek adatok 1775-1811 Vertics József megyei mérnök működése 1787. Postautak épülnek hidakkal a megyében 1795 Gyomán megépül az első fahíd a Hármas-Körösön 1801. Szarvason 58 öl hosszú hidat épít a földesúr 1805. Körösladányi fahíd terve Vertics Józseftől, ma becses műszaki emlék 1806. Békésen elkészül a Fehér-Körös hídja 1808. Gyulán átadják a forgalomnak a négynyílású boltozott Bárdos-hidat 1808. Kornély Ambrus táblabírót bízzák meg a hídépítészet felvigyázásával 1812-38 Bodoky Mihály megyei mérnök működése 1816. Gyulán elkészül a 12-12 m nyílású Kapus-híd 1818. a Wenckheim - deputáció javaslata hídügyekben 1821 Szeghalom: az ördögárki fahíd újjáépül 1826. Békés és Bihar vármegye határán elkészül a remetei Körös-híd 1832. Bodoky Károly hídnyílvántartást készít, melyben 47 híd szerepel 1834. Battonyán elkészül a kétnyílású téglaboltozatú híd 1879. Gyulán megépül a Német-híd 1890. Gyomán és Békésen a Körös-hidak medernyílása vasszerkezettel épül meg. 1842-93. Körösladányban megépül az első teljes hosszában (27,4+65+27,4 m) rácsos vashíd 1897-99 Köröstarcsán elkészül a háromnyílású (55+60+55 m) rácsos vashíd 1903-04 Mezőberényben megépül a háromnyílású - ma is üzemelő - Körös-híd 1906-07 Békéscsabán az állomásnál megépül dr. Zielinski Szilárd tervei szerint a 11 nyílású vasbeton felüljáró 1907. Bökényen elkészül dr. Zielinski tervei alapján a világ első vasbeton hajó zsilipje 1907-08 Gyomán elkészül a Hármas-Körös ma is álló, ötnyílású rácsos acél hídja 1907. Gyulán megépül vasbeton boltozatú Menyhárt híd 1909. Szeghalomban elkészül a 65 m nyílású Ördögárki Berettyó-híd 1909-10 Szeghalomban megépül - a ma is üzemben lévő - foki Sebes-Körös-híd, melynek négy ártéri nyílása vasbeton (2x15+30+2x15 m) 113