Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

A megye hídtörténetének áttekintése (dr. T.E.)

1911-12 Gyula-Sarkad között elkészül a Fekete-Körös hídja (23,2+50+23,2 m) 1912-14 Endrődön megépül a Hármas Körös hídja, melynek csak a 49 m-es medernyílása acél, a 9 ártéri nyílás bordás vasbeton lemez 1912-13 Gyula-Sarkad között elkészül a Fehér-Körös híd 1912-14 Dobozon elkészül a Kettős-Körös 171 m hosszú, négynyílású rácsos hídja 1890-1914 között 15 folyami híd épült meg Békés megyében 1924-25. Szeghalomban megépül a gőzmalmi Berettyó-híd rácsos meder és egy-egy vasbeton ártéri nyílással 1940-41 Békéscsabán háromnyílású vasbeton lemez felszerkezetü felüljáró épül 1944. Felrobbantják az endrődi-, a szeghalmi ördögárki- és gőzmalmi acél hidakat 1946. Endrődön ideiglenes jelleggel újjáépül a rácsos medernyílás 1949. Szeghalomban a szegedi Tisza-híd anyagából alsópályás ívhíd épül a Berettyón 1962-63 Békéscsabán átépítik az Erzsébethelyi felüljárót 1971. Gyomán egy magas jármű leszakítja a Körös-híd egyik nyílását, helyette előregyártott gerendás, kétnyílású felszerkezet épül 1971-72. Szeghalom: az apavári rácsos hídszerkezet felhasználásával végleges formában újjáépül a gőzmalmi Berettyó-híd 1977. Köröstarcsán megépül a megyében az első szabadon szerelt, feszítettbeton Kettős-Körös híd (172 m hosszú, legnagyobb nyílása 70 m) 1979. Körösladányban elkészül a szabadon szerelt, háromnyílású (legnagyobb nyílás 72 m.) Sebes-Körös-híd 1982. Dobozon megépül a Kettős-Körös fölött az ötnyílású szabadon szerelt híd (legnagyobb nyílás 83,8 m) 1985. Békésen átadják a forgalomnak a negyedik szabadon szerelt technológiájú, 213 m hosszú Körös-hidat 1994. Orosházán megépül az első szakaszos előretolásos technológiájú híd a vasút felett 114 A szeghalmi Berettyó-híd látképe