Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Jelentősebb hidakról, egyedenként (Hargitai J.)

7. Szeghalom-Vésztő között, közúti Sebes-Körös híd a 4234 jelű út, 3+142 km szelvényben (u. n. Foki-Sebes-Körös híd). Építés éve: 1908-1910. Megbízó: M kir. Államépítészeti Hivatal, Gyula. Vízvári Lajos, Szedlacsek László kir, mérnök, műsz. ellenőrök. Tervező alépítménynél: More Kálmán és Gut Gergely oki. mérnökök. Tervező vasszerkezetnél: Danubius Hajó- és Gépgyár Rt. Kivitelező alépítménynél: Kálmán Miklós vállalkozó. Kivitelező vasszerkezetnél: Danubius Hajó- és Gépgyár Rt. Nyílásközök: 15,40+14,80+30,00+14,80+15,40 m. Pályaszélesség: 0,60+4,80+060=6,00 m. Próbaterhelés: 1910. november 6-7. Forgalombahelyezés: 1910. november 10. Építési költség: 172 638- korona. E híd helyén 9 nyílású, 108 m hosszú, jármos fahíd volt. Az állandó híd építésére kiírt pályázathoz az ÁÉH 3 nyílású, rácsos vashíd vázlattervét csatolta, de a kiírásban megadta annak a lehetőségét, hogy 30 m helyett 15-15 m nyílású "vasbetétes" híd részek épüljenek. A vasbeton hídépítés e korai időszakában a vállalkozók éltek ezzel a lehetőséggel. A híd ötnyílású, két-két szélső nyílásban vasbeton, a medernyílásban acélszerkezet. A híd a Sebes Köröst merőlegesen keresztezi. A hídfők és a közbenső' pillérek alapozása, faszádpallók védelme mellett, síkalapozással készült. A hídfők felmenő falazata tömör beton, felül térdfalas, hátul párhuzamos függőszárnyfal csatlakozik. A kétoldali töltéslezárást terméskővel burkolt földkúp biztosítja. A közbenső pillérek az ártéri részen tömör betonból készültek, két végük köríves kialakítású. Az íves részeket faragott mészkőburkolattal látták el. Felül betonpárkány és fölötte szerkezeti gerenda épült. A mederpillérek hasonlóan tömör betonból, a köríves végek mészkőburkolattal készültek. Hasonlóan az ártéri pillérekhez, felül betonpárkány és szerkezeti gerenda készült. Az acél felszerkezet a Szeghalom felőli mederpilléren mozgó, a Vésztő felőli mederpilléren fix sarukra támaszkodik. Az ártéri nyílásokban ötfőbordás vasbetongerendás szerkezetek vannak. A főbordák magassága a támaszok felett 1,23 m, nyílásközépen 0,80 m, vastagságuk 0,32 m. A szerkezetet keresztirányú bordák is merevítik. A medernyílás felszerkezete folytvasból készített kétfőtartós rácsos, szegecselt szerkezet. A felső öv íves, az alsó öv egyenes vonalozású. A nyolc mezőből álló szerkezet függőleges oszlopai rácsozottak, a ferde rudak kettős szögvasból tevődnek össze. A két főtartót felül három rácsozott keresztkötés és közötte szélrács, alul 70 cm magas kereszttartók és végig szélrácsozás merevíti. Az összes kapcsolatok szegecseltek. Az oszlopok belső oldalára a vasbeton hídrészeknél alkalmazott ferde rácsozású hídkorlátot erősítették fel. A kereszttartók között a széleken egy-egy Uszelvényű, valamint 3 db I-szelvényű tartót helyeztek el, melyekre zórés-vasakat, azon makadám és aszfaltburkolatot hordtak fel. A kiemelt gyalogjárda párnafára helyezett keményfapallóból készült. A kocsipályán összegyűlt csapadékvizet a pálya kétoldali és hosszirányú esése, valamint a beépített kifolyócsövek biztosítják. 1925. október 15-én a KKM részéről Barsy Károly min. műsz. tan. első időszakos hídvizsgálatot tartott. 1925-ben a híd vasszerkezetét újramázolták. 1935. augusztus 4-5-én a KKM részéről Deme Sándor kir. mérnök második időszakos hídvizsgálatot tartott. 1935-ben 214 db laza szegecset ki kellett cserélni. 1951-ben fenntartási munkák keretében 118 db laza szegecset kicserélt, korlát és oszlop egyengetést végzett el a Közúti Hídfenntartási Vállalat Bp. Összes költség: 11.704,41 Ft volt. 1977. január 6-án a meder feletti hídszerkezet Szeghalom felőli felső keresztkötését egy túlméretes jármű 28 cm-re behúzta. A csomóponti be100