Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Jelentősebb hidakról, egyedenként (Hargitai J.)

Ali nyílású felüljáró felsőpályás, többtámaszú, folytatólagos, négyfőbordás, vasbeton pályaleme­zes szerkezet. A hídfők és a közbenső támaszok a vágányok tengelyével párhuzamosak. A hídfők és közbenső támaszok síkalapozással készültek. A hídfő 16 cm vastag felmenő vasbe­ton lemezfal, hátul bordázattal merevítve. A köz­benső támaszok 4-4 db 25x30 cm keresztmetsze­tű és 6,20 m hosszú oszlopai mereven kapcsolód­nak a talpgerendához és a főbordákhoz. A töltése­ket szögtámfalak támasztják meg. A híd végén a támfal mellett két pihenővel betonlépcső is épült. A felszerkezet magassága nyílásközépen 0,74 m, a támaszok felett kiékeléssel 0,99 m. A főbordák vastagsága 25 cm. A két szélső főbordából alakí­tották ki a konzolosan kinyúló 14-12 cm vastag vasbeton gyalogjárólemezt. Avasbeton pályalemez 23 cm vastag, melyen homokágyba fektetett an­dezit nagykockakő burkolat készült. Az 1908 június 24-én történt próbaterhelés so­rán nemcsak a tartók, hanem az alátámasztó osz­lopaik is megsüllyedtek, azon idő alatt, ameddig a kavicsterhelést a tartón rajtahagyták. A nyílás közepén a teljes lehajlás 10,9 mm volt, a számí­tott 3,9 mm-rel szemben. Az újabb számítások el­végzéséig, ami hosszabb időt vett igénybe, a pró­baterhelést felfüggesztették. A terhelés előtt a szerkezetet átvizsgálták és megállapították, hogy a hídfőkben nagyobb, a tartószerkezeteken kisebb hajszálrepedések fordulnak elő. A terhelés hatá­sa alatt ezek a repedések kissé kinyíltak, azonfelül pedig egyes újabb hajszálrepedések keletkeztek. 1910. december 29-én a felüljáró műszaki felül­vizsgálatakor gőzekével próbaterhelést is végez­tek. A korábban említett repedéseket ugyan kija­vították, de a próbaterhelésnél ezeken a helyeken kisebb repedések ismét mutatkoztak. Megállapí­tották továbbá, hogy a békéscsabai ellenfal hom­lokfala nem sík és a függőlegestől kissé eltér. Ugya­nez a Szolnok felőli szárnyfalon is látható volt. A bizottság a jótállási időt meghosszabbította. 1912. május 14-én - újabb műszaki vizsgálat­kor - az említett hibák változatlanul fennálltak. A régi felüljáró idővel korszerűtlenné vált, sem szélessége, sem teherbírása nem felelt meg a for­galom követelményeinek, A hidat egyéb károso­dások is érték; a vasúti mozdonyok füstje, a ned­vességgel együttesen megtámadta a felüljáró be­tonjának anyagát, fokozta ezt a fagy is, amely hely­rehozhatatlan károkat okozott. Fenti okok miatt határozta el a KPM Hídosztály a régi felüljáró lebontását és egy új, korszerű felüljáró megépíté­sét. Békéscsabai közúti felüljáró átépítése Az átépítés éve: 1962-1963. Megbízó: KPM Hídosztály, Pál Tibor főmérnök, műsz. ellenőr. Tervező: Út- Vasúttervező Vállalat Répay Géza, Rozsnyai András. Kivitelező: Hídépítő Vállalat, Boros Ervin, Tóth I. Sándor építésvezető. Teherbírás: "A" osztályú Támaszközei: 7,12+8,13+2x10,60+6x10,00+ 11,10+2x9,45+6,48+10,54 m Nyílásközei: 6,60+8,10+2x9,71+6x9,70+10,84+ 2x9,21+6x9,18+10,26 m Pályaszélesség: 2,25+7,00+2,25 m Szerkezeti hossz: 108,2 m Vonalvezetés: egyenes, a támaszok a MÁM-vágányokkal párhuzamosak, kivéve a belváros felöli hídfőt. Forgalombahelyezés: 1963. Építési költség: 11 000 eFt Az új felüljáró felsőpályás, folytatólagos, több­támaszú, vasbeton lemezzel együttdolgozó acél ge­rendahíd, acélcső pillérekkel. Az alapozás terve­zésénél nagy gondot okozott, hogy a talajvíz az állomás területén időnként rendkívül magasan van, továbbá a régi felüljáró alapozása is. Egye­dülálló módon darabokban előre gyártott és a hely­színen összefeszített vasbeton lemezalapozás ké­szült. A kivitelező a felüljáró felett kábeldarut épített fel és ennek segítségével oldotta meg a régi felül­járó szerkezetének elbontását és az új felüljáró épí­tési anyagának, továbbá a segédberendezéseknek szállítását a beépítés helyére. Az állomási vágány­hálózat átépítését és a felüljáró alapozásának munkáit úgy szervezték meg, hogy a vasúti for­galom folyamatos volt. Az alkalmazott támoszlopok kialakítása egye­dülálló az országban. Acélcsövekből rácsos szer­kezet készült úgy, hogy az a vasúti szolgálatot a lehető legkevésbé zavarja. Az acélcső támaszokat alul az alap, felül a vasbeton fejgerenda fogja me­reven össze. Egy alaptesten négy, rácsos szerke­zetként elhelyezett támoszloppár helyezkedik el. Az acélcső támoszlopokat belül betonnal töltötték ki. A töltés lezárását a hídfők két oldalán egy-egy vasbeton szárnyfal biztosítja. A felüljáró alsó élének megállapításánál a ter­vezők figyelembe vették a vasút villamosítását és így a szerkezetet jelentősen megemelték. Az egyes nyílásokat acél I-tartók hidalják át, melyek együtt­dolgozását 20 cm vastag vasbeton lemez biztosít­ja. A pályalemezen háromréteg ragasztott szigete­lés, 4 cm védőbeton, és 5 cm vastag aszfaltburko­lat készült. A felüljáró alsó felületét minden vá­gány fölött 1,65 m széles sávban azbesztcement hullámlemez védi. Ez azonban nem felelt meg a követelményeknek, mivel mellettük az acéltartók felülete és a betonfelület kormos, füstös lett. A pillérek feletti pályamegszakítások miatt a felszerkezeten beázások jelentkeztek, ezért 1995­ben a híd felújítása keretében, a régi pályalemez­re a felszerkezet folyamatosságát biztosító vasbe­ton lemez kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents