Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

A megye fémhídjai (dr. Tóth Ernő)

A megye fémbídjai A teljesen új felszerkezettí dunaföldvári híd (Dr. Domanovszky Sándor felvétele) készültek. [15] A tervezés és építés részleteit részle­tes cikk ismerteti. E munka kivitelezője a Közúti Gépellátó Vállalat és a Hídépítő Vállalat volt. A középső hídpálya állapota a konzolosítás (1989-90) után tovább romlott, az elvégzett javítá­sok nem voltak hosszú távon hatékonyak, ezért több megoldás vizsgálata után a KÖZGÉP 1992­ben egy eddig hazánkban nem alkalmazott megol­dást: hegesztett pályarácsot épített be 5,2 m hossz­ban. [16] A műszakilag érdekes megoldás lényegében be­vált, a teljes hídpálya azonban mégsem így készül napjainkban, mert a BME Acélszerkezetek Tanszék javaslata a konzolok "felkötéses" megerősítésére forgalmilag mind a közútnak, mind a vasútnak elő­nyösebb, így ugyanis szétválasztható a forgalom. Az 1998-ban elkezdett és ez évben befejeződő munka hegesztett tartóknak a főtartóra való helye­zésével, a konzolok feszítőkábelekkel való felfüg­gesztésével, új hossztartó beépítésével arra is mó­dot ad, hogy önálló sávon haladhassanak a kerék­párosok. Ezt a nagy forgalom fenntartásával, rövid idő alatt elvégzendő korszerűsítést a Ganz Acélszerke­zet Rt a Hídépítő Rt fővállalkozásában végzi (90 év alatt harmadszor dolgozik ugyanaz a vállalat). Dunaföldvárnál egy évvel később 1951-ben ké­szült el a híd újjáépítése. [16] A robbantás következtében tönkretett folytatóla­gos hídszerkezet oly mértékben károsodott, hogy szó sem lehetett újrafelhasználásáról, sőt pillérei is súlyosan károsodtak. A roncskiemelés ennél a híd­nál is igen nagy feladat volt. [17] Az újjáépítésnél az eredeti alaktól eltérő von­alazású főtartót kellett tervezni annak érdekében, hogy a szerkezet alsó éle magasabban helyezkedjen el. Az akkori anyag-, eszköz-, stb. hiányon kívül azonban külön nehézséget okozott, hogy a két rombikus rácsozású, 11,5-18,3 m magas főtartó, eltérő teherbírásúra épült annak érdekében, hogy a forgalom növekedése függvényében mód legyen egy harmadik főtartó beépítésével a közúti és a vas­úti forgalmat különválasztani. Fokozta a nehézsé­geket, hogy a főtartók nemcsak a MAVAG-nál, ha­nem Győrben is készültek, ráadásul egy főtartót nem egy vállalat gyártott. [16] Az eltérő súlyú főtartók miatt a szabadszerelés kockázatos lett volna, az állványon történő szerelés sem folyhatott a tervezett módon, mivel a gyártás­ban, a munkában sok-sok akadály volt. A pályale­mez betonozása alatt is folyt még egyes nyílások­ban a szerelés, így a híd tervszerinti alakjának biz­tosítása igen nehéz műszaki feladatot jelentett. [16] A híd nem az eredeti építéskor alkalmazott szilí­ciumacél, hanem nem hegeszthető karbonacél volt. Kisebb anyaghibára is visszavezethető hibák is vol­52

Next

/
Thumbnails
Contents