Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

A megye fémhídjai (dr. Tóth Ernő)

A megye fémhídjai időszakos hídvizsgálat 1998-ban (Darabosné felvétele) tak, a szerkezet azonban a feszített építési ütem, a nehézségek ellenére az újjáépítések egyik igen jelentős munkája volt. A pályaszerkezet vasbeton, azonban a megszakítások, a szigeteletlenség, a vékony aszfaltburkolat miatt kisebb élettartamú, mint a főtartók. Néhány éve kisebb hibák jelentkeztek, 1998-ban pedig egy helyen a lemez kilyukadt, a vizsgálatok szerint a pályalemez sürgősen átépítendő. A nagy folyami hidak mellett kisebb rácsos acélszerkezetek vannak a megyében a MAV vonalain, ezekről külön fejezetben van szó. Az országos közutakon két acélfőtartójú híd áll: a miskei Maloméri, mely 10,0 m nyílású, 1942-ben épült és a tassi Kiskunsági főcsatorna 2x10 m-es, 4 szekrénytartós hídja, mely félállandó hídnak 1964ben épült. Miskei Maloméri gerinclemezes acélfőtartós híd, 1942-ben épült (Tóth Sándor felvétele) A II. világháborút átvészelt 10 m nyílású acélhíd (Hídlap) Az alumínium hídépítésben való felhasználása 1933. óta néhány híd megépítésében realizálódott. A kontinensen csak Angliában épült egy billenőhíd, amikor 1948-ban elhatározták, hogy hazánkban is épült egy kísérleti híd. (A hazai bauxitbányászat ekkor már több mint két évtizedes múlttal rendelkezett.) [18] Az erre a célra felállított bizottság az alumínium híd- és épületszerkezeti felhasználásával foglalkozott, s úgy döntött, hogy Szabadszállás mellett készüljön egy 10,6 m nyílású gerendahíd dural {rézzel, mangánnal, és magnéziummal ötvözött) anyagú híd. A duralt azért választották, mert ennek a szilárdságú tulajdonságai közel álltak az acéléhoz. A tervezés részleteit Bölcskei Elemér részletesen ismertette. [19] A tervezésnél figyelembe kellett venni, hogy akkor csak 6 m hosszú lemezeket tudtak gyártani. Gondoskodni kellett olyan gyártásról, amely a korrózióra érzékeny (karcolásra is) elemeket nem sérti meg és meg kellett oldani az szegecselés egyáltalán nem könnyű technológiáját. [20] A Csepelen gyártott anyagot 1950. februárjában Győrbe szállították a Magyar Vagon és Gépgyárba, ahol a szerkezetet elkészítették. Nehézséget a szegecselés okozott: speciális szegecsfejet kiképezve sikerült a gyári illesztéseket elkészíteni. A helyszíni munkákat október-november hónapban végezték. A szegecselés nehézsége miatt a helyszíni illesztést ideiglenesen acélcsavarokkal oldották meg. A kész szerkezetet emelőbikákkal egyben emelték be. [18,21] A próbaterhelést követően (december 23.) a hidat forgalomba helyezték. [18] 53