49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)

Tartalomjegyzék

Dr. Farkas György - Dr. Szálai Kálmán: A hazai közúti hídállomány Eurocode szerinti megfelelőssége 7.2 Feszített keresztmetszet határnyomatékaira a következő megállapítások tehetők: - Tapadóbetétes feszítés esetében a keresztmetszet nyomatéki kihasználtsága (kockázata) idővel fokozatosan növekszik, kivéve az 1986-os szabályzatot, ahol némi csökkenés látható. - Csúszóbetétes feszítésnél az 1967/1979-es szabályzatok alapján a kihasználtság csökken, az 1956-os értéknek csupán 65%-a. Ez jelentette a legkisebb kockázatot, ami ezt követően fokozatosan növekszik. A kihasználtság a 2000-es szabályzat szerint számítva a már csupán 4,5%-kal marad el az 1956-os értéktől. - Figyelembe véve a KH és az EC teheroldali biztonsági tényezői közötti különbséget - ami megközelítően 20-25 % - a feszített keresztmetszet esetén az EC-re való átállás a 2000-es kiadású szabályzathoz képest tapadóbetétnél 12-14%, a csúszóbetétnél csupán 1-6% többletráfordítást igényel. 8. A különböző típusú hidak megfelelősségének vizsgálata 8.1 Dunakeszi 313 jelű vasbetonhíd KH és EC szerinti erőtani felülvizsgálata Az EC szerint parciális tényezők rendszerével elvégzett erőtani számítások alapján összességében megállapítható, hogy: -az EC szerint elvégzett számítások szerint a híd a használhatósági határállapotok szempontjából - jelentékeny tartalék mellett - megfelelt, -az EC szerinti teherbírási határállapotok közül a hídon teherbírási hiány mutatkozott hosszirányú haj lírásra három helyen, -kis teherbírási hiánnyal nem felelt meg nyírásra a hídfőnél a hídfőgerendába (vég-kereszttartóba) való bekötésnél, -ugyancsak kis teherbírási hiánnyal nem felelt meg átszúródásra a legjobban terhelt pillér körül, 329