49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)

Tartalomjegyzék

49. Hídmémöki Konferencia Előadás-gyűjtemény -a fáradásra való vizsgálatra e hídnál az EC szerint nincs szükség. Ennek ellenére elvégezve az 1. modellre alapított egyszerűsített számítást a szerkezeti betonja megfelelő, de a betonacél lengő feszültségre (25% körüli eltéréssel) azonban nem. Hosszirányú hajlításra a két kritikus helyen, ahol az EC szerinti osztott biztonsági tényezős eljárással - a.) 8% teherbírási hiányt mutatott, illetve ahol - b.) 11% volt a teherbírási hiány, a megbízhatósági módszer szerinti számítással lehetett igazolni a teherbírást, az a.) esetben teljességgel, míg a b.) esetben 1% körüli teherbírási hiány fennmaradása mellett. 8.2 A Szekszárdi Duna-híd ártéri (öszvér) hidak erőtani számításainak eredményei A szekszárdi öszvérhíd erőtani felülvizsgálatának eredményeként megállapítható, hogy a KH szerint tervezett öszvérhíd az EC szerinti erőtani követelményeket, az alábbiak szerint teljesíti, ugyanis -a híd a KH szerinti megengedett feszültséges számításánál a szerkezeti acélra megadott, ellenállás oldali egységes biztonsági tényező közel azonos az EC-szerinti hatás oldali parciális tényezővel (az EC Nemzeti Melléklete szerint az ellenállás oldalon szerkezeti acél esetén TMO =1,0); -az MSZ-EN 1990:2002/A1 jelű szabvány (EC) a megnövelt járműterhek és az önsúly csökkentését olymódon engedi meg számításba venni, hogy vagy a kiemelt esetleges teher szorozható egy kombinációs tényezővel, vagy az állandó teher £= 0,85-os értékkel csökkenthető; -az MSZ-EN 1993-1-5 szabvány olyan - az eddigiekhez képest új - tervezési eljárást vezet be, amely lehetővé teszi a 4. osztályú keresztmetszet maximális kihasználhatóságát; 330