49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)

Tartalomjegyzék

Hajós Bence: Bevezető a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd átépítéséhez tonnás pontonból álló úszótagon szerelték össze, majd a helyére úsztatták és a konzolokra emelték. Az újjáépített hidat 1921. július 6-án adták át a forgalomnak. A helyreállításhoz 271 tonna folytvasat használtak fel (3800-4300 kg/cm

2 szakítószilárdságú és 1900-2000 kg/cm

2 folyási határú). Kritikus kimosódások, a híd meghosszabbítása (1933-1936) A helyreállítás után 12 évvel ismét jelentős munkák kezdődtek. Az 1885-86. évi hídépítés óta a mederpillérek körül kimosódások keletkeztek, ezért az eredetileg tervezetthez képest kétszer több kőszórást kellett beépíteni. A mederbiztosítás folyamatosan nagy összegeket emésztett fel. A jobbparti partszakadásokat eleinte kőszórással igyekeztek megfogni, majd később iszapoltató sátorműveket alkalmaztak, végül rőzsepokrócokkal próbálkoztak. Egyéb sikertelen és költséges kísérletek után 1932-ben a híd meghosszabbítását határozták el egy újabb 41 méteres nyílás megépítésével Gergelyiugornya felé. A munkákat 1933. március 1-én kezdték el. A kibővítés első részeként elbontották a gergelyi parti pillért és helyébe egy pneumatikusan alapozott új beton pillért építettek, -20,5 m-es alapozási mélységgel, ezen kívül épült még egy új parti pillér ugyancsak -20,5 m-es alapozási szinttel „0" vízszint alatt. Az átépítés során átépítették a parti kis nyílásokat új hídfők építésével, és 3,2 m támaszközű befüggesztett parti kis nyílások kialakításával. így a szélső nyílások együttes támaszköze 9,0 mről 12,0 m-re nőtt. Az átépítéssel a meghosszabbított híd támaszközei a következőképpen alakultak: (3,2+9,0) + 42,1 + (8,85+41,95+8,85) + 42,05 + 41,0 + (3,2+9,0) = 209,20 m. A zárójelben lévő értékek a köztes Gerber-csuklók miatt összetartoznak, így a fónyílás együttes mérete 59,65 m. A négy évig tartó munkák során az egész felszerkezetet megerősítették és a fapalló helyett vasbeton pályalemezt 87