Épülő, szépülő hídjaink Budapesten (Lánchíd füzetek 9., 2008)

Nagy Zsolt, Horváth Adrián: A Szabadság híd felújítása tervezői szemmel

Régi szerkezetek, új igények Nagy Zsolt - Horváth Adrián: A Szabadság híd felújítása tervezői szemmel lehetett a háború során elsőnek helyreállítani. A középső nyílás főtartóit újragyártották, elsősorban a hossztartókat azonban más hidak, főként az Erzsébet híd és a Petőfi híd roncsainak felhasználásával pótolták. A régi, megmaradt elemeken meglevő számos sérülés, a beépített roncsanyagok mellett további bizonytalanságot rejtett a szerkezet korróziós állapota, amely 1985-ben az egyik rácsoszlop megroppanását okozta, továbbá a régi szerkezetek folytacél anyagának magas szennyezőanyag tartalma. Mindezek az 1990-es évek közepén nagyfelülvizsgálat elvégzését tették szükségessé. A munka közvetlen célja annak meghatározása volt, hogy a villamosforgalom fenntartható-e, és ha igen, milyen feltételekkel. A vizsgálat során feltárták a vasbeton pályalemez állapotát. A magminta vizsgálata elsősorban a befüggesztett szakaszon, a szegélytőben mutatkozó átázás, ill. magas víztartalom következményeként a beton károsodását mutatta. A szélső hossztartókon a szegély melletti folyamatos ázás miatt erős korrózió volt észlelhető. A közbenső és középső hossztartóknál elsősorban a más hidak roncsaiból beépült elemek esetében a lineáris kárhalmozódási elmélet elvei alapján elvégzett vizsgálat mutatott kérdéses megfelelőséget, a többi szerkezeti elem az akkor úttörőnek számító vizsgálat szerint, néhány kivételtől eltekintve megfelelőnek mutatkozott. A forgalmi terhelés alatt több napon át folyamatosan végzett feszültségmérések a számításokat igazolták: a hidat eddig ért hatásokra a szerkezet egyik eleme sem szenvedett még el olyan mértékű és ismétlésszámú feszültséget, hogy a fáradt törés veszélye közvetlenül fennállt volna. A felülvizsgálatot követően sor került a pálya alatti szerkezetek korrózió védelmi rendszerének teljes felújítására, az acélszerkezeti 29