Közúti és vasúti hidász almanach 2007 (Lánchíd füzetek 8., 2008)

HIDÁSZ ALMANACH 2007 Mérnökportrék kig az igények jelentősen meghaladták a lehetőségeket, viszont az ala­pok megvoltak, értem ezalatt, hogy minden akkor elfogadott építési technológia már élt a vállalatnál, legfeljebb szunnyadt. A fejlesztés lehe­tősége a személyi állomány bővítése, a technikai állapot feljavítása és olyan építéstechnológia központba állítása volt, melyek együttesen a vállalat gazdasági helyzetén is jelentősen javítanak. Megoldás a regioná­lis helyszíni előregyártás volt (minden vasbeton hídszerkezeti elemre kiterjedően), a feszítéssel kombinálva. Ez bővítette az üzemi előregyár­tással lefedett kapacitást, javította a helyszíni munka minőségi színvona­lát és nem utolsó sorban a vállalat rentabilitását. Hét év alatt megháromszorozódott a mérnökök száma a cégnél. A géppark sokszoro­sára duzzadt. Olasz, angol, német és osztrák gépeket szereztünk be saját kiválasztás és betanulás mellett. Know-how szerződéseket kötöttünk a szabadszerelésü és szabadon betonozott feszített vasbeton felszerkezetü hídépítési technológiákra. A monolit szerkezetek építését korszerű áll­vány és zsaluzó rendszerek bevezetésével tettük hatékonyabbá. Az eredmény nem maradt el. Szépszámú jelentős hidat építettünk: algyői Tisza-híd, városlődi völgyhíd, budapesti MOH és BAH csomóponti fe­lüljáró, drávaszabolcsi Dráva-híd alapozása, 58 sz. főút pécsi felüljárója, kunszentmártoni és köröstarcsai Körös-hidak. Ezek mellett ezen időszak szülötte a Millenniumi kis földalatti meghosszabbítása és a hármashatár­hegyi tv torony, de megindult az M3 autópálya hídjainak az építése, és folytatódtak az Ml autópályán is a hídépítések. Igen jelentős előrelépés volt a nagyátmérőjű, fürt cölöpök készítésére alkalmas géplánc munkába állítása az új, szegedi Tisza-híd és a buda­pesti Szikra Lapnyomda alapozásánál. Ez nagyon sikeres időszak volt, azonban meg kellett szakadjon, mert a vállalatot felügyelő miniszterhe­lyettes és a köztem feszülő ellentét felöldhatatlanná vált. Makacsságom­ból annyi eredmény született, hogy „közös megegyezéssel" visszahelyeztek az Uvaterv Hídirodájára. 1978-1993 között újra az Uvatervnél dolgoztam. 1985-ig a Hídiroda iro­davezető-helyettese, 1985-1991 között a vállalat gazdasági igazgatója, végül 1990-ben vezérigazgató-helyettese, majd nyugdíjasa. Irodaveze­tő-helyettesként áttekinthettem és koordinálhattam a nagyobb hídterve­zéseket. Önálló feladatként irányítottam a budapesti Árpád híd organizációs és technológiai tervezését, az építés helyszíni művezetését. 100

Next

/
Thumbnails
Contents