Közúti és vasúti hidász almanach 2007 (Lánchíd füzetek 8., 2008)
HIDÁSZ ALMANACH 2007 Mérnökportrék kig az igények jelentősen meghaladták a lehetőségeket, viszont az alapok megvoltak, értem ezalatt, hogy minden akkor elfogadott építési technológia már élt a vállalatnál, legfeljebb szunnyadt. A fejlesztés lehetősége a személyi állomány bővítése, a technikai állapot feljavítása és olyan építéstechnológia központba állítása volt, melyek együttesen a vállalat gazdasági helyzetén is jelentősen javítanak. Megoldás a regionális helyszíni előregyártás volt (minden vasbeton hídszerkezeti elemre kiterjedően), a feszítéssel kombinálva. Ez bővítette az üzemi előregyártással lefedett kapacitást, javította a helyszíni munka minőségi színvonalát és nem utolsó sorban a vállalat rentabilitását. Hét év alatt megháromszorozódott a mérnökök száma a cégnél. A géppark sokszorosára duzzadt. Olasz, angol, német és osztrák gépeket szereztünk be saját kiválasztás és betanulás mellett. Know-how szerződéseket kötöttünk a szabadszerelésü és szabadon betonozott feszített vasbeton felszerkezetü hídépítési technológiákra. A monolit szerkezetek építését korszerű állvány és zsaluzó rendszerek bevezetésével tettük hatékonyabbá. Az eredmény nem maradt el. Szépszámú jelentős hidat építettünk: algyői Tisza-híd, városlődi völgyhíd, budapesti MOH és BAH csomóponti felüljáró, drávaszabolcsi Dráva-híd alapozása, 58 sz. főút pécsi felüljárója, kunszentmártoni és köröstarcsai Körös-hidak. Ezek mellett ezen időszak szülötte a Millenniumi kis földalatti meghosszabbítása és a hármashatárhegyi tv torony, de megindult az M3 autópálya hídjainak az építése, és folytatódtak az Ml autópályán is a hídépítések. Igen jelentős előrelépés volt a nagyátmérőjű, fürt cölöpök készítésére alkalmas géplánc munkába állítása az új, szegedi Tisza-híd és a budapesti Szikra Lapnyomda alapozásánál. Ez nagyon sikeres időszak volt, azonban meg kellett szakadjon, mert a vállalatot felügyelő miniszterhelyettes és a köztem feszülő ellentét felöldhatatlanná vált. Makacsságomból annyi eredmény született, hogy „közös megegyezéssel" visszahelyeztek az Uvaterv Hídirodájára. 1978-1993 között újra az Uvatervnél dolgoztam. 1985-ig a Hídiroda irodavezető-helyettese, 1985-1991 között a vállalat gazdasági igazgatója, végül 1990-ben vezérigazgató-helyettese, majd nyugdíjasa. Irodavezető-helyettesként áttekinthettem és koordinálhattam a nagyobb hídtervezéseket. Önálló feladatként irányítottam a budapesti Árpád híd organizációs és technológiai tervezését, az építés helyszíni művezetését. 100