Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

BEVEZETÉS

Bevezetés Végül, de nem utolsó sorban, szerény emléket szeretnénk állítani azoknak a magyar hidászoknak, akiknek - habár egyelőre csak szűk körben ismert - nevéhez fűződik Budapest hídjainak felépítése, - a II. világháború szörnyű rombolásai után pedig azoknak áldozatos újjáépítése. 2. A következőkben kitűzött célnak leginkább megfelelő beosztásban igyekeztünk a tanulmány érdemi részét összeállítani. Mivel áttekintő történeti munkáról van szó, szükségesnek tartottuk a visszapillantást azokra az időkre is, amikor állandó híd Magyarországon a Duna felett még egyáltalán nem létezett. Ezzel az időszakkal, amelynek tulajdonképpen a Lánchíd építése jelentette a végét, az első fejezetben foglalkozunk. A Budapest fejlődésében új korszakot nyitó Lánchíd megépítésével kezdődik a fővárosi Duna-hidak kiépítésének körül-belül egy évszázadig tartó korszaka. Ezt a hosszú időszakot tárgyalja a következő fejezet. A jobb áttekinthetőség kedvéért az építés időrendjében egymás után következő hidakkal külön-külön foglalkozunk, éspedig megépítésüktől kezdve egészen a II. világháború időszakáig. A háború szomorú fejezetet jelentett a budapesti hidak történetében is; a vandál pusztítást követő újjáépítés is a megelőző időkhöz képest merőben más és újszerű feladatokat és problémákat hozott magával. Ezeket éppen ezért ismét új fejezetben foglaltuk össze: itt a sorrendi beosztást az újjáépítés időrendje adja. A befejező, függelék-részben, amelyet inkább csak az érdeklődőknek - főleg szakembereknek - szántunk, történeti és műszaki vonatkozású, jellemző adatok összeállítását adjuk. Egyébként a tisztán mérnöki szempontból érdekes problémákkal és részletekkel foglalkozó szövegrészeket a tanulmány érdemi részeiben is igyekeztünk áttekinthetően elkülöníteni az általános tárgyalástól. A szövegben [ ]-ben hivatkozott számok az ugyancsak a függelékben található, a tárgyra vonatkozó irodalomjegyzék megfelelő sorszámmal jelzett müvére utalnak. II