Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

Előszó az első nyomdai kiadáshoz

Előszó Előszó az első nyomdai kiadáshoz Páll Gábor 1956-ban a Magyar Tudományos Akadémia történeti témájú pályázatára készítette el a budapesti Duna-hidak monográfiáját, amely sok tekintetben azóta is a legrészletesebb összefoglaló a főváros ékességei, a Duna-hidak építéstörténetéről. Dr. Gállik István 1941-ben írt, Történelmi visszapillantás régebbi Duna-hídjaink építésére című, rövidebb lélegzetű tanulmányát követően, Páll Gábor gyűjtötte össze először Magyarországon a budapesti Dunahidak irodalmát és írta meg a dunai hídépítések történetét. Páll Gábor a pályamüvének benyújtásakor (1956 őszén) kezdő mérnökként (1956 tavaszán diplomázott) az UVATERV Hídosztályán dolgozott, Sávoly Pál irányítása alatt. Hogy a beadott dolgozatát a pályázat során miként értékelték, sajnos nem tudjuk, hiszen fél évszázad távlatából ezt nem sikerült kideríteni, mi több, az egyetlen eredeti, pauszra készített, tusrajz mellékletü példány is elveszett. Zsámboki Gábor, a minisztériumi hídosztály mérnöke, a hídtörténet lelkes kutatója, az 1960-as évek elején kaphatta meg Páll Gábor pályamunkáját, a szerző szüleitől. Felismerte ennek páratlan értékét és az egész anyagról fénykép másolatot készített. Egy példány így került a minisztériumi Hídosztályra, amely mai napig megvan a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Hídosztályán. Egy másodpéldányt, Zsámboki Gábor a Budapest Történeti Múzeumnak, egyet pedig a fénykép negatívokkal együtt a Közlekedési Múzeumnak ajándékozott. A Közlekedési Múzeumba került példányhoz juthatott hozzá dr. Gáli Imre, és használta fel elsődleges forrásmunkaként a Budapesti Duna-hidak című könyvének első kiadásához 1984-ben. Dr. Gáli Imre és Páll Gábor még 1952-ben ismerkedtek meg, ugyanis a szerző másod- és harmadéves egyetemistaként, mint órabéres dolgozott a FOVATERV Szerkezeti Osztályán, amelyet akkor dr. Gáli Imre irányított. A kapcsolat nem szakadt meg, s az 1980-as években, amikor dr. Gáli Imre a budapesti Duna-hidakról írt könyvén dolgozott, többször voltak levélkapcsolatban, és egy alkalommal személyesen is találkoztak Amerikában, a különböző szakmai kérdések megbeszélése céljából, ekkor Páll Gábor otthonában látta vendégül a neves hídtörténet kutatót. 5