Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 5. Az Erzsébet híd ben csupán súlytöbbletben jelentkezik a ráfizetés, s további nehézséget a megoldás már nem okoz. Gerber-hidaknál az esztétikai szempont annál is inkább fontos, mert éppen ezek a szerkezetek szoktak általában a legcsúnyábban sikerülni. Ezt elismerve, feltétlenül Feketeházy megoldása mellett kell állást foglalnunk. Az új hídon villamosvasutat is átvezettek és a szerkezet egyre nagyobb forgalmat bonyolított le. Szomorú nevezetességüvé váltak a turulmadarak, ahová több öngyilkos-jelölt mászott fel a főtartók övein, már az 1900-as években is... A híd 1918-ban - a többi Duna-hidakkal együtt - a hídvámok eltörlése következtében, illetőleg azt követőleg, a pénzügyminiszter hatásköréből a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium felügyelete alá került. A Tanácsköztársaság fennállása idején, 1919-ben történt egy emlékezetes esemény a híd történetében. 1919 júliusában katonatisztek és folyamőrök a tanácshatalom ellen fegyveres felkelést szerveztek. Ennek során a dunai monitor-flottilla egységeivel déli irányból a folyón támadást intéztek a főváros, s elsősorban a Duna-parti szállodasor ellen, ahol a tanácskormány szervei székeltek. A monitorok a Déli vasúti híd felől közeledtek és a Ferenc József híd alól nyitottak tüzet a Duna-parti célpontokra. A Vörös Őrség alakulatai felvették a harcot, és a rakpartokról viszonozták a tüzelést. Csakhamar a Vörös tüzérség is beavatkozott a küzdelembe, aminek az lett az eredménye, hogy a monitorok abbahagyták a tüzelést, és déli irányba elmenekültek. A tűzharc során egy - valószínűleg 7,5 cm ágyúból eredő - lövedék beletalált a budai oldalnyílás egyik kereszttartójának alsó övébe, s felrobbanva szétvetette a 65 cm-es vízvezeték nyomócsövet is. A találat komolyabb akadályt nem okozott, a megsérült kereszttartót és pályaszerkezetet később pótolták. 5. Az Erzsébet híd A két Duna-híd közül, amelyekre a nemzetközi pályázatot kiírták, az egyik 1896-ra megépült. A második - az Eskü téri híd - felépítése azonban többféle ok közrejátszása folytán halasztást szenvedett. Ilyen ok volt mindenekelőtt az, hogy a nemzetközi pályázat egyik terve sem volt alkalmas közvetlen kivitelezésre. Még az I. díjat nyert Kübler-féle tervnek is voltak olyan fogyatékosságai, amelyeket megépítés esetén 95