Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

DANUBIUS jelige Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története feltétlenül javítani kellett volna. így például indokolatlan volt a merevítő-tartó kétszeres, szimmetrikus rácsozása, valamint a merevítő-tartó jóval a pályaszint fölé nyúlott, s ezzel erősen zavarta volna a hídról való kilátást. Nem bizonyult továbbá eléggé merevnek a Kübler által előirányzott szélrács sem, és a híd architektonikái kialakítása ellen is többen kifogást emeltek, miszerint az a vasszerkezetet elnyomta, illetve annak jellegzetességét lerontotta volna. Mindezeken a hibákon azonban - s ez vonatkozik a többi díjazott, vagy megvásárolt tervekre is - bizonyos módosításokkal, illetve a pályamunkák áttervezésével javítani lehetett; sokkal nagyobb problémát és sokkal több fejtörést okoztak magának a hídnak az elhelyezésével kapcsolatos városrendezési kérdések. Az Erzsébet híd tengelye Máig is vissza-visszatérő kérdés az Erzsébet híd tengelyvezetésének problémája. Látva a belvárosi plébániatemplom oldalára majdnem teljesen ráfekvő feljárót, s a templomtornyoktól - a város felől nézve félig eltakart híd-kapuzatot, majdnem minden - különösen laikus szemlélőben felvetődik a kérdés: hogyan lehetett az Erzsébet hidat ide építeni? És azonnal kész a vélemény: a híd tengelyét teljesen elhibázott módon, rossz irányban vezették. A probléma megítélése csak akkor lehet helyes, ha megismerjük az ügy egész történetét. Már a Ferenc József hídról szóló fejezetben említést tettünk arról az értekezletről, amelyet a kereskedelemügyi miniszter 1891-ben tartott az összes érdekelt bevonásával - az építendő, új dunai hidak ügyében. Ezen az értekezleten döntötték el, hogy a két híd közül egyiknek az Eskü térnél (ma Március 15. tér) kell felépülnie. Ugyanekkor született meg az első elgondolás is a híd tengelyének vezetését illetően. Eszerint a hídfeljárót a Kossuth Lajos utca torkolatából kellett volna vezetni, a templom megkerülésével, - tehát iránytöréssel - a hídfőkhöz. A kérdés tüzetesebb tanulmányozására Czekelius Aurél vezetésével egy albizottságot küldtek ki, amely azonban az eredeti elgondolást feladta és a feljárót a templomon keresztül - annak elbontásával - kívánta egyenes vonalban vezetni. Ezen elgondolás mellett városrendezési és forgalmi okok szólottak, nemkülönben kedvező volt a híd esztétikája szempontjából is. Ezért a miniszter is magáévá tette és pártolólag terjesztette a pénzügyminiszter elé, aki abban az időben az új hidak létesítésével kapcsolatban végső fokon illetékes volt. 96