Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)
II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE
DANUBIUS ieliae Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története Itt említjük meg, hogy a vasszerkezetben az eredeti tervekhez képest némi módosítást eszközöltek. Az eredeti elgondolás szerint a szomszédos főtartók keresztirányú merevítését az András-keresztek csomópontjain átfutó, vízszintes acélcsövek szolgálták volna. Ez a megoldás azonban ferde erőhatásokra labilissá válhat és ezért minden csomópontban keresztirányú András-kereszteket javasolt az Államvasutak igazgatósága. Ez a megoldás viszont anyagpazarlást és túlzott biztonságot eredményezett volna és ezért minden nyílásnak csupán a két szélső - pillér melletti - keretét támasztották meg X-keresztkötéssel. Az elfogadott tervek alapján a díszítményekre, architektúrális kiképzésre és lámpaoszlopokra vonatkozó szerződést 1874. november 30án kötötték meg több vállalkozóval, összesen 100 000 forint értékben. 1875. január 26-án a budai Duna-ágban is megkezdték a vasszerkezet szerelőállványzatának összeállítását, illetve beépítését. 1874. december 31-én lejárt az a határidő, amely a hídnak a forgalom számára való megnyithatóságát írta elő. A vállalkozó csak a fél vasszerkezet szerelésével volt még kész, ami legalább egy évi késeiemetjelentett. A francia cég először 1874. július 6-án kérte a határidőnek - amit 1874. december 31-ben állapították meg - 1875. október 31-ig való meghosszabbítását. A halasztást azzal az indoklással kérték, hogy a szállítási viszonyok előre nem látható módon romlottak, és hogy főleg a megrendelt kőszállítmányok (gránit) érkeztek nagy késedelemmel. Később a vállalkozó újabb határidő-módosítást kért, 1876. január l-re, azzal a megokolással, hogy a szerződésben a feljárók elkészültének végső határideje is erre a napra esik és így gyakorlatilag a forgalmat, amúgy sem lehetne előbb a hídon megindítani. Hozzájárult még az építés elhúzódásához az 1873-as nyári magas vízállás, amely miatt az alapozási munkák egy ideig szüneteltek. A határidő-halasztással kapcsolatban a kormány kikérte a legfelsőbb számvevőszék és az építés felügyeletét ellátó Államvasutak igazgatóságának véleményét. Utóbbi részéről Deák Mihály főmérnök felterjesztése igen érdekes adatokkal szolgál az építés történetére és lefolyására vonatkozólag. Eszerint a francia cég már 1872-ben, késedelemben volt, amennyiben az I. és II. mederpillért csak részben tudta lesüllyeszteni - az előirányozott teljes lesüllyesztés helyett. A következő évben is késedelemmel került sor a többi keszonok lesüllyesztésére, bár ezt az akkori magas vízállás indokolja. Hozzájárult a falazatok lassú építéséhez az a körülmény, hogy a francia vállalkozó semmiképpen 64
