Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 2. A Margit híd leg hegeszvasat írtak elő, amelynek szilárdsági tulajdonságait is előírták. Az alapozás és a tartórendszer megválasztását a pályázókra bízták. A pályázat eredeti, október 1-i határidejét, több pályázó kérelmére, december 1 -re módosították. A második határidő lejártáig összesen 46 terv érkezett be, Európának szinte valamennyi iparosodott országából. A pályamüveket egy szakértő bizottság vette vizsgálat alá és azok közül 23-at ítélt pályaképesnek. A beérkezett terveket 1871. december 24-ig nyilvános közszemlére állították ki, majd ezután döntöttek a pályázat eredményéről. Érdekes megemlíteni, hogy a legtöbb pályázó ívhíddal pályázott (ilyen terv 15 érkezett be). A második helyen a rácsos tartók állottak, részben kéttámaszú, részben többtámaszú kivitelben; ezeket azonban esztétikai okoknál fogva a pályázatból kizárták. Volt még néhány kombinált ív- és függőtartó, és egy lánchíd-terv is. Nem véletlen, hogy a legtöbb pályázó ívhíddal ajánlkozott, ugyanis a lánchidak után az ívhidak azok, amelyek városok belterületén, esztétikai szempontból is mindenképpen megállják a helyüket. A margitszigeti híd esetében az előírt nyílásbeosztás pedig egyenesen kínálta az ívhidak tervezésének lehetőségét. A bírálóbizottság a pályaképes tervek közül hatot, - mint legsikerültebbet - behatóbb vizsgálat alá vett, s végül is az 1872. március 9-én tartott ülésén, - amelyen Tisza Lajos közmunka- és közlekedésügyi miniszter elnökölt - 11 szavazattal 1 ellenében, az első díjat és a vele járó 1000 db tízfrankos aranyat Ernest Gouin párizsi mérnök és vállalkozó tervének ítélte oda. A második díjat - 500 db tízfrankos aranyat - Kraft rácsos ívhíd-terve nyerte el. Gouin, - mint a Société de Construction des Batignolles párizsi cég vezetője - a tervében ajánlott híd kivitelezését is vállalta, előzetes költségvetése alapján 3 554 000 forintért. A pályázat kiírása után azonban a helyi adottságok és feltételek - részben a Duna-szabályozás, részben a forgalmi igények miatt - módosítást szenvedtek és ezért a tervező is kénytelen volt a terveken változtatásokat eszközölni és a megváltozott viszonyoknak megfelelő új, magasabb költségvetési összeget: 4 254 000 forintot, benyújtani. A Duna-szabályozás újabb tervei szerint a sziget két oldalán a folyam ágait egyenlő szélesekre kellett kialakítani, s így a pályázat azon előírása, hogy a budai Duna-ágban 3, a pestiben pedig csak 2 nyílást kell kialakítani, olyképpen változott meg, hogy mindkét oldalon 3-3 nyílást írt elő. Ezzel egyidejűleg elvetették a szigetnek és a hídnak móló 57