Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

DANUBIUS ieliae Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története ugrásszerűen növekedett; nagy arányú építkezések növelték a város terjedelmét, amivel viszont szükségképpen növekedett a közlekedési útvonalak forgalma is. Megalakultak az első városi közlekedési társaságok, amelyek először omnibuszokkal, majd lóvontatású vasúti kocsijaikkal, - később pedig már villamoskocsikkal igyekeztek a növekvő forgalmi igényeket kielégíteni. Nem volt kétséges, hogy a Duna által elválasztott két városrész között az egyre fejlődő és növekvő forgalmat a Lánchíd egymaga már nem sokáig lesz képes kiszolgálni, annál is kevésbé, mert a hídon a pályaszerkezet több helyen erősen romlott állapotban volt és néhány öntöttvas-kereszttartó megrepedt, vagy eltörött s így előbb-utóbb a hidat alapos javításnak kellett alávetni. Ez viszont csak a forgalom elől való teljes elzárással lett volna keresztülvihető, ami azt jelentette volna, hogy a két városrész esetleg hónapokig el lett volna egymástól szakítva. Ilyen körülmények között az illetékesek már a 60-as évek közepétől kezdve foglalkoztak újabb Duna-hidak építésével. Az elgondolások egy vasúti és egy közúti híd építésével foglalkoztak; említést tettünk már arról, hogy az ebből a szempontból kényelmetlen Lánchíd-szerződés megkötéseinek megszüntetésére a kormány már 1869-ben tárgyalásokat kezdett. A továbbiakban a törvényhozás elfogadta az 1870. X. tc-t, amely a Duna-szabályozásról, valamint a forgalom és közlekedés érdekében építendő közmunkákról és azok költségeiről intézkedik. A törvény 24 millió forintot irányoz elő a) a Lánchíd megváltására, b) egy, vagy esetleg két új Duna-híd építésére, és c) a város új közlekedési fővonalainak kiépítésére. Az építendő új közúti Duna-híd helyét forgalmi okok mindenesetre a Lánchíd fölé helyezték, éspedig - a Nyugati-pályaudvar és Délipályaudvar között kiépítendő főútvonal valószínű tengelyében - a Margit-sziget déli csücskénél. A törvény értelmében 1871 májusában nyilvános tervpályázatot írtak ki a Margit-szigetnél építendő hídra. A pályázati kiírás mindenekelőtt rögzítgette a híd tengelyének irányát. Miután a későbbiekben tervbe volt véve a hídnak a Margitszigettel való összekötése is, a tengelynek a szigetnél törést adtak; a szigettel való összeköttetést egyébként eredetileg mólóval képzelték el. A kiírás szerint továbbá a budai Duna-ágban 3, a pestiben 2 nyílást kellett kialakítani. Előírták a betartandó hajózási nyílásokat, pályaesési viszonyokat és a híd szélességét is. A híd anyagául ka vartvasat, illető56