Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 1. A Széchenyi Lánchíd kg/cm

2 körüli értékre adódtak. Kitűnt továbbá, hogy a híd önsúlyából keletkező láncerő vízszintes komponense a középső nyílásban 10%-kal nagyobb, mint a parti nyílásokban, s ebből arra lehetett következtetni, hogy az íves lánctagok a pilonok tetején a sarukba berágódtak, és ezért nem tudnak a megkívánt mértékben elmozdulni, - emellett pedig ferde reakciót is adnak a pillértestre. Kherndl rámutatott arra is, hogy bár a Lánchíd merevítése igen kezdetleges volt, az építés idején mégis a legjobban merevített lánchidak közé tartozott. (Kherndl Antal volt egyébként az, aki részletesen kidolgozta a merevítő gerendás függőtartók grafikai elméletét és ezzel nemzetközi viszonylatban is nagy elismerést és megbecsülést szerzett.) A Lánchíd átépítése - illetőleg szerkezetének kicserélése - szükséges volt tehát, azonban végrehajtása csak akkor történhetett meg, amikor a megépített Eskü téri híd a forgalmat már át tudta venni. Halaszthatatlannak tartották azonban - a korrózió veszélye miatt - a fenntartás tökéletessége és a jobb hozzáférhetőség érdekében, a láncaknák kibővítését, amit a Ganz gyár 1893-ban, a szerkezeti köveknek gyémántfúrókkal való felfúrása útján el is végzett. Miután az Erzsébet híd az akkori Eskü térnél felépült, sor kerülhetett a Lánchíd átépítésére is. A tervek értelmében - a teherbírás megnövelése mellett a hídnak meg kellett őriznie régi alakját és eredeti vonalozását. A híd átépítésére vonatkozó terveket a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban dolgozták ki Hartig Sándor és Szántó Albert miniszteri tanácsosok vezetésével Beké József és dr. Gállik István műszaki főtanácsosok. A díszítő elemeket, korlátokat és lámpákat - a régiek formáinak alapján - Gyenes Lajos műépítész tervezete. A számítás alapjául 400 kg/m

2 mozgó terhelést vettek fel. A láncok szerelését az Államvasutak gépgyára végezte. A láncok anyagát - 4900 - 5600 kg/cm

2 szilárdságú, 20% minimális nyúlású karbonacélt - a diósgyőri vasgyár hengerelte és szállította. Az egyes lánclemezek teljes hosszát 8026

3

, szélességét 365, vastagságát pedig 29-33 mm között vették fel; ez keresztmetszetben 50%-os, súlyban viszont majdnem háromszoros növekedést jelentett az eredetiekhez képest. Egy-egy csuklónál 25 lánclemez találkozott az új terv szerint, s a csomópont vastagsága 70 cm lett (a régi 60-nal szemben). A láncok a megnövekedett önsúly és hasznos terhek folytán kétszeres húzóerőt vet3 A lánclemezek hossza a ferdeségnek megfelelően különböző volt. 51