Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 1. A Széchenyi Lánchíd viszi a Hídbizottság ülésén, hogy Sina elsőbbségét még egyenlő esélyek, vagyis egyenlő mértékben elbírált tervek esetén is biztosítják. Sina György felkérésére 1837. szeptember elején Pestre érkezik William Tierney Clark angol hídépítő mérnök, akit - angliai útja alkalmával szerzett ismeretsége alapján - Széchenyi ajánlott a bankárnak. Clarkkal egy időben érkezik Magyarországra George Rennie angol mérnök, a Wodianer-cég szakértőjeként. Clark a helyszíni viszonyok tanulmányozása után a legcélszerűbbnek egy háromnyílású lánchíd építését tartja. Ennek költségeit 300 000 font sterlingre teszi, miután az alapozási munkákat jászolgátak védelme alatt kívánja végeztetni. Foglalkozott még Clark két másik híd tervével is. A második alternatíva is háromnyílású lánchíd, azonban míg az elsőt az úgynevezett Deron- vagy Nákó-ház (mai Gresham-palota a Roosevelt téren) vonalába akarta helyezni, addig második variációként a belvárosi plébániatemplom vonalát (a későbbi Erzsébet híd!) jelölte meg. Harmadik terve egy, csak gyalogközlekedésre szolgáló hídra vonatkozott, az Angolkisasszonyok zárdájának

1 tengelyében. Feltűnhet, hogy Clark a pesti viszonyok első tanulmányozása során (Széchenyiek angliai útja alkalmával) lényegesen olcsóbbra: 120 000 fontra tette az építendő lánchíd költségeit. A helyszínen kalkulált, lényegesen magasabb költséget a Clarktól javasolt úgynevezett jászolgátas alapozás okozta volna. A jászolgátat használták abban az időben a leggyakrabban az élővizek medrében végzett alapozási munkáknál. Lényege a következő: kettős, vagy többszörös palló- vagy gerendasor közé vízzáró anyagot (rendszerint homok és agyag megfelelő keverékét) döngölnek, s ez megakadályozza a külső víztömeg behatolását a munkagödörbe. A külső erőkkel (víznyomás) szemben a gátat belső dúcolás biztosítja. A jászolgátat nem szabad összetéveszteni az úgynevezett zárógáttal, amelynek szerkezete ugyan ehhez hasonló, azonban pallósorai között a hézag sokkal szélesebb. Ugyanis a zárógátaknál a bevert pallósorok stabilitását a közéjük döngölt földtömeg biztosítja, amely éppen ezért jóval nagyobb tömegű kell legyen. Zelovich Kornél Lánchídmonográfiájában azt írja, hogy a Lánchidat zárógátak védelme alatt alapozták. Az ő idejében a két kifejezés valószínűleg nem volt élesen elhatárolva, azonban a mai terminológia alapján hiba lenne a két fogal1 Váci utca 47. 31