Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

DANUBIUS jelige Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KIÉPÜLÉSE A Budapesti Hídegyesület 1832-ben történt megalapítása volt a közvetlen bevezetője annak a korszaknak, amely alatt a fővárosban öt közúti és két vasúti Duna-híd épült, s megkezdték egy nyolcadik - az óbudai közúti híd - építését is. Az építkezéseknek ezt a sorát - amit a II. világháború szakított meg és tett a semmivel egyenlővé - Széchenyi Lánchídjának felépítése nyitotta meg. 1. A Széchenyi Lánchíd Gróf Széchenyi István munkássága 1820-ban meghalt Széchenyi édesapja, gróf Széchenyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója. A fiatal Széchenyi István a temetésre Pesten keresztül utazott, s eközben a jégzajlás miatt 1820. december 29-től a következő év január 5-ig volt kénytelen vesztegelni, mert az átkelést egyetlen révész sem merte megkockáztatni. Ekkor tette barátja, Brudern József báró előtt azt a kijelentését, hogy „egy évi jövedelmemet adnám, ha Buda és Pest közt (állandó) híd létesülne és én, bár valószínűleg sohasem fogok Pesten lakni, soha egy krajcár kamatot vagy éppen (pénzem) visszafizetését nem fogom kívánni; a gondolat, hogy hazámnak jelentékeny szolgálatot tettem, teljesen kártalanítani fog". Ezt a kijelentést valószínűleg csak az adott helyzet váltotta ki Széchenyiből, mert semmilyen adat nem mutat arra, hogy ebben az időben a gróf már komolyan is foglalkozott volna az állandó híd kérdésével. Utazásai során bizonyosan sok hidat látott, de ezekről csak 1825ben tesz említést. Ugyancsak ebből az időből származik egy másik megjegyzése, amely az 1825-27-es országgyűlésen készített naplójában szerepel. A naplóban található széljegyzet 1825-ből való és arra mutat, hogy már foglalkozott ebben az időben a hidak problémájával. Az említett széljegyzet csupán 3 szóból áll: „Brücke bey Pesth". Értelme nem teljesen világos, azonban valószínűnek látszik dr. Darvas István magyarázata, miszerint a feljegyzés a mai Városligetben akkor meglévő, gyalogközlekedésre épült kis függőhídra vonatkozott. Ez a híd drótköteleken függött és a ligeti tó egyik nyúlványát hidalta át. Egykorú leírások szerint hossza 72 láb (21,96 m), szélessége 6 láb 24