Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 1. A Széchenyi Lánchíd (1,85 m) volt. A hidat Fritz Antal bécsi szitásmester építette 1826-ban, 5978 forint költséggel. 1875-ben bontották le és ez a híd volt hazánkban időrendben a második függőhíd (az elsőt 1825-ben ugyancsak Fritz Antal építette herceg Pálffy József pozsonyi angol kertjében). A következő évben, 1826-ban Széchenyi már kétségtelenül foglalkozik a pesti állandó híd kérdésével, mert november 3-án ezt jegyzi fel: „....fogadtam Kemnitzerrel, hogy 10 év múlva Pest és Buda között híd fog állani." A legnagyobb hatással azonban Sándor Móricznak már említett angliai útja volt reá; a nádor, akinek a Sándor Móricztól kapott Brunel-féle terveket bemutatta, szintén támogatója volt a gondolatnak és buzdította Széchenyit a további tevékenységre. Al-dunai útja, valamint a Világ és Stádium megírása után, 1832. február 10-én nagyobb társaságot hívott magához, akik között ott találjuk gróf Andrássy Györgyöt, gróf Stainlein Edét, báró Wesselényi Miklóst, Ullmann Móric bankárt és a társadalmi élet, valamint a városi törvényhatóságok, a helytartótanács és kancellária több befolyásos egyéniségét. Ez alkalommal Tasner Antallal egy ívre a következő szöveget íratta: „Buda s Pest közti hídnak építését hazafiúi érzéssel megpendítek" - majd ezután azt a jelenlevők valamennyien aláírták. Négy nappal később, február 14-én, megalakult a budapesti Hídegyesület, melynek elnökévé gróf Stainlein Edét, alelnökévé pedig gróf Széchenyi Istvánt választották meg. Az egyesület három alosztályra tagozódott: ezek külön-külön foglalkoztak a hídépítés politikai, pénzügyi és műszaki problémáival. Július 14-én a Hídegyesület folyamodványt nyújt be Pest megyéhez, melyben az egyesület célját és szándékait írják le, majd pedig kijelentik, hogy a technikai bizottságtól összegyűjtött adataik alapján az állandó híd építésének nincsen akadálya, csupán annak haszna kérdéses még; ezért az egyesület a megye pártfogását kéri. A folyamodványt, melyet Széchenyi írt alá, Pest megye „tiszta örömmel" fogadta és kinyomatva, támogatásával együtt megküldte valamennyi törvényhatóságnak. E kedvező fejlemények után az egyesület közzétett egy felhívást a hírlapokban, amelyben mindenkit felszólítanak, aki magát arra hívatva érzi: küldje be tervét egy dunai állóhídra vonatkozóan. A felhívásra nyolc beadvány érkezett, köztük Svoboda János és Malvieux már előbb ismertetett elgondolása is. E nyolc beadvány között, valamint a későbbiek során még beérkezett javaslatok között sem található azonban használható terv. Megemlítjük - elgondolásának sajátos volta miatt - Tretter János György pesti választott polgár javaslatát, 25