Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

DANUBIUS jelige Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története lés szempontjából igen előnyös, s előnyei bőven meghaladják a komplikáltabb számításból és gondosabb alapozásból eredő hátrányos szempontokat. E hidaknál a főtartók keresztirányú együtt dolgozását, illetve a szerkezet keresztirányú merevségét is igen gondosan számításba vették, ami már teljesen a modern sztatikái alapelveknek felel meg. Az újjáépítés során megépített új Déli vasúti híd is hasonló meggondolások alapján épült többtámaszú folytatólagos szerkezetnek. A világosabb erőjátékra való törekvés vezette a tervezőket akkor, amikor 1936/37-ben a Margit híd kétcsuklós ívekkel való átépítését határozták el a régi lapokra támaszkodó, háromszorosan határozatlan ívszerkezettel szemben. Ugyancsak ilyen meggondolások alapján hagyták el a híd újjáépítésekor a főtartók feletti kettős rácsozást is. A nagy kábelhidaknál már régebben is számított szekundér hatás figyelembevételével a Lánchíd gazdaságosabb kihasználását érték el, s ugyanezen elv alapján készülnek az Erzsébet híd erőtani számításai is. Hazánkban ezt a számítási eljárást Sávoly Pál alkalmazta a Lánchíd már említett 1949-es újjáépítésénél. (A világ első nagyobb lánchídja, amelyet már a szekundér-hatás figyelembevételével méreteztek, a Steinman tervezte florianapolisi függőhíd volt, amely 1924-ban épült.) 3. A pályaszerkezetek A Lánchíd első pályaszerkezete még öntöttvas kereszttartókon nyugvó faszerkezet volt. Ez a szerkezet könnyüségénél fogva csökkentette az önsúlyt, azonban igen hamar rongálódott és ezért a Margit hídon a fakocka-burkolat végső fokon már dongalemezeken és vastartókon helyezkedett el. A századvégi, illetőleg e század elején épült közúti hidaknál általánosan alkalmazott elrendezés volt a zorés vasakra épített pályaszerkezet és burkolat. Ezzel épült a Ferenc József híd, az Erzsébet híd és az átépített Lánchíd is. Utóbbinál először alkalmazták hazánkban, az úgynevezett fésűs dilatációs öntvényeket, amelyekkel Németországban már jó tapasztalatokat szereztek. Még a Boráros téri híd is zorésvasakkal került kialakításra a pályaszerkezetet tekintve; e megoldás mindenesetre igen biztos szerkezetet eredményez, de igen nagy az önsúlya. A második világháború után - a pályaszerkezetek könnyítésére való törekvés folytán - egyetlen budapesti közúti híd sem épült már zorésvasas pályaszerkezettel újjá. 170