Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

DANUBIUS jelige Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története IV. FEJEZET: RÖVID ÁTTEKINTÉS A DUNA-HIDAK ÉPÍTÉSÉNEK FEJLŐDÉSÉRŐL A budapesti Duna-hidak építése, illetőleg újjáépítése időben több mint, egy évszázadot ölel fel. Ez idő alatt változó alapelvek és kiviteli formák szerint, de a pillanatnyi technikai fejlettségnek többé-kevésbé megfelelően, sorban épültek fel fővárosunk hidjai. Építésük néhány jellegzetes vonását és tényezőjét vizsgálva, az építési elvek és módszerek fejlődéséről igen érdekes és szemléltető képet nyerhetünk. 1. A hidak anyaga A budapesti Duna-hidak kivétel nélkül vasból készültek. Ezen belül azonban érdekes módon követhetjük a különböző hídépítési vasanyagok alkalmazásának fejlődését. Az öntöttvas uralma a hídépítésben már megszűnt, amikor Budapest első állandó hídját megtervezték. A XIX. század húszas éveitől kezdve egészen a 70-es évek végéig, a hídépítésben a hegeszvasat alkalmazták mindenütt, ahol hajlításra vagy húzásra voltak a tartóelemek igénybevéve. Ennek megfelelően a Lánchíd láncszerkezete, a Margit híd főtartói és pálya-hossztartói, valamint a Déli összekötő vasúti híd is, hegeszvasból (Schmiedeisen) készültek. Bár az anyag szilárdsági tulajdonságai aránylag jók voltak, fáradással szemben igen érzékeny volt, s ezért hamar rideggé vált. A vaskohászat további fejlődésével megjelent a hídépítésben a folytacél, amelyből mindmáig a legtöbb hídszerkezetünk épült. Nálunk Resica 1870-től, Diósgyőr 1879-től, Ózd és Salgótarján pedig 1895-től kezdve gyártott folytacélt. Első folytacélból készült fővárosi Duna-hidunk a Ferenc József híd volt, amely egyébként az első magyar mérnök által tervezett és magyar anyagból előállított budapesti szerkezet volt. A nagy szilárdságú karbonacélokat először Angliában alkalmazták hídépítési célokra, éspedig az 1882-90-ben épült Firth of Forth hídon; nálunk ilyen anyagból készültek az Erzsébet híd láncai. Az első szegecselt nagyszilárdságú acélszerkezet nemcsak Budapesten, de az egész országban is a Lánchíd 1915-ben készült új merevítő-tartója volt. Ugyanakkor karbonacélból készültek a Lánchíd új láncai is. 168