Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

DANUBIUS ieliae Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története tóit is jórészt kiemelt roncsanyagból, hossz- és kereszttartókból építették össze. Tekintettel a sok bizonytalanságra és előre nem látható tényezőre, feltétlenül szükséges volt a jármok esetleges elmozdulásainak mérése, amit függőkkel végeztek. Az emelő-berendezés húzószalagjait az Erzsébet híd láncszemeiből termelték ki. A roncsok emelését 1946 nyarán kezdték meg a középső nyílásban. Itt a kettétört szerkezet pesti fele kb. 74 méter hosszú és 1300 t súlyú, míg a budai rész 94 m hosszú és mintegy 12301 súlyú volt. Normális körülmények között a jármokat a szerkezet önsúlyának kétszeresére szokás méretezni, de ennél a munkánál - az anyag legvégső teherbírásának kihasználása mellett is - csak az önsúly másfélszeresét bírta el a járom. Már az emelés második napján a budai középső állvány 12 cm-es dőlést mutatott a függő csúcsánál. Az elmozdulást a szalagok excentrikus kapcsolása okozta és a jármot ismét tehermentesíteni kellett. A további emelés során - mintegy 30-40 cm emelkedés után - a sajtók nem bírták a súlyt és csak 280-300 atm állásnál emeltek - a számított 200 atm helyett. Egymás után mentek tönkre a sajtók felett levő kereszttartók, a terhelés pedig nem akart csökkenni. Ekkor jöttek rá, hogy az akadályt a budai pillér feletti összeroncsolt szerkezet felső övének ellenállása okozza, amelyet a forduló roncs összepréselni igyekezett. A bajon csak úgy lehetett segíteni, hogy a felső öv és a hozzá csatlakozó rácsrúd egy darabját kivágták. Ezután az emelés már 220 atm állásnál megindult. A továbbiak során kellemetlen meglepetésként jelentkezett az a körülmény, hogy a vasszerkezet a pesti emelőjáromnál és a pesti pillérnél fele annyit csúszik Pest felé, mint amennyit emelkedik. Ez az emelés befejezéséig 2,5 m eltolódást jelentett, amit csak úgy lehetett biztosítani, hogy az alsó öv előtt a pillérben egy 2 m hosszú árkot robbantottak, nehogy az öv maga a pillérre felfeküdjék. 60-70 cm emelés után a szalagokat tehermentesíteni kellett, mert a pesti állvány függesztő vasai túlságosan eltértek a függőlegestől. A tehermentesítés során a déli főtartónál megrepedt a tehermentesítetthez legközelebb eső szalag egyik fele. A roncs mintegy 15 cm-t zuhant vissza, mígnem a tehermentesített szalag ismét át nem vette a terhelést. A továbbiak során a tehermentesítéseket szalagonként 12-szeres, 35 mm-es acélsodrony kötélköteggel váltották ki. 162