Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

111. FEJEZET 5. A Déli összekötő vasúti híd újjáépítése vannak egymástól. A szerkezet alkatrészeit tized milliméter pontossággal készített, esztergályozott orsójú csavarokkal kötik egymáshoz. A négy medernyíláshoz összesen 2315 tonna „K" hídanyag volt szükséges, ebből 1432 tonnát újonnan kellett legyártani, miután a meglévő anyag még egyetlen nyílás áthidalására sem volt elegendő. A meglévő anyag nagyszilárdságú acélból, az új pedig folytacélból készült. A kötéshez mintegy 110 000 darab csavarra volt szükség. A vasanyagot, a MÁVAG és 12 kisebb üzem végezte legyártás után, 1946 júliusában kezdték el a helyszínen beépíteni. A medernyílások szerelése állvány nélküli, úgynevezett szabadszereléssel történt, minthogy a mederben levő roncsok miatt szerelőállványt cölöpözni lehetetlen lett volna, s amellett erre idő sem igen volt. A szélső nyílások kinyúló - konzolos - szereléséhez az ellensúlyokat a rakparti nyílások fölé nyúló 48-48 folyóméter hosszú szerkezet, a közbenső nyílásoknál pedig már a szomszédos nyílások szolgáltatták. A maximális kinyúlási hossz a szabadszerelésnél 56 m volt. Az összesen 388,0 folyóméter hosszúságú négy medernyílás szerelése 76 napot vett igénybe, beleértve a parti ellensúlyok építését és bontását is. A munkát az effajta munkában aránylag járatlan munkaerőkkel végezték el, igen rövid idő alatt. A rakparti áthidalások főtartói egyenként 4-4 „K" hídszerkezethez tartozó övrúdnak egymás mellé, illetve egymás fölé való helyezéséből adódó 1390 mm magas, „K" hídcsavarokkal összeerősített Ikeresztmetszettel készültek, egymástól 1650 mm távolságban. A híd újjáépítéséhez közel 200 vagon cementet, 2100 vagon kavicsot és 150 vagon faanyagot használtak fel. A tulajdonképpeni érdemleges munkák az alépítményeknél 1946 márciusában kezdődtek meg, s október 30-án - a három mederpillér déli részének kivételével - mindenütt befejeződtek. 1946. október 31-én két darab, egymáshoz háttal kapcsolt, 424 sorozatú gőzmozdonyból és 4 darab 28 tonnára terhelt teherkocsiból álló vonattal végrehajtották a híd teherpróbáját, s annak kielégítő eredménye után a szerkezetet átadták a forgalomnak. Meg kell jegyeznünk, hogy a „K" híd egységes alkatrészeinek a főtartók teljes hosszában való alkalmazása a főtartók túlemelését kizárja. Emiatt a szerkezetnek már az önsúly okozta lehajlása is a támasztókat összekötő egyenes alá esik. Hozzászámítva ehhez a mozgó terhelés okozta rugalmas alakváltozásokat, valamint a próbaterhelésnél várható számottevő, maradandó lehajlást (csavarozott szerkezetnél ez mindig 147