Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 5. Az Erzsébet híd A lánc-szerkezet gyártása is a maga nemében az első ilyen eljárás volt Magyarországon, s ezért ennek megszervezése és kivitele feltétlenül megérdemli a részletesebb tárgyalást. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter már 1896-ban felhívta az államgépgyárat, hogy tegyen jelentést a mintegy 3000 tonna súlyú lánc-anyag gyártásának lehetőségei és várható költségei felöl. Az előzetes kalkuláció szerint, amelyet a gépgyár a miniszternek beterjesztett, a láncok gyártásához szükséges új berendezések beszerzése olyan sokba került volna, hogy sokkal gazdaságosabbnak mutatkozott a láncszerkezet külföldről való behozatala. Ezért angol, francia és belga vasgyárakat ajánlattételre kértek fel, azonban egyetlen cég sem vállalkozott ilyen nagyméretű lánctagok gyártására. Ezért újabb számítások tárgyává tették a beszerzési lehetőségeket és az államvasúti gépgyár új jelentésében 225 000 forintra tette a szükséges berendezések költségeit, ami a vasszerkezet minden mázsájára 26 forint és 70 krajcár egységárat jelentett volna - szerelés nélkül. Miután a tervek 1897-ben elkészültek, a Minisztérium az OsztrákMagyar Államvasutak vasmüveit, a Schlick-féle gyárat és az Államvasutak gépgyárát ajánlattételre szólította fel a vasszerkezet gyártására vonatkozólag. A versenytárgyaláson legutóbbi nyerte el a megbízást, s 1898 márciusában a hitelt is megkapta a lánc-megmunkáló gépek beszerzésére. Májusban a pénzügyi tárca vette át a gyárat, s az egy angol céggel folytatott tárgyalásokat a gépek ügyében, azonban ez ajánlatát csak általános formában, részletesebb adatszolgáltatás nélkül nyújtotta be, aminek alapján érdemi döntést hozni nem lehetett. Végül is a pesti Vulkán-gyár ajánlatát fogadták el, amely Schuster igazgató tervei alapján 119 985 forint költséggel vállalta a láncmegmunkáló gépek szállítását. A láncgyártás 1899. március 1-én kezdődött meg Diósgyőrött és 1900 októberéig tartott. Összesen 4090 darab láncszemet gyártottak le, amelyeknek hossza 14,6 és 3,5 méter között váltakozott. A láncok öszszes súlya 4273 tonnát tett ki, anyaguk pedig 50-55 kg/mm

2 szilárdságú, 20% nyúlású karbonacél volt. Havonta átlagban 220 darab láncszemet készítettek el, ami 10 órát jelent egy darabra. A láncszemek gyártásánál az acéllemezekből először a csaplyukat, és a lánc-fej belső köríves részét, úgynevezett nyakát vágták ki; ezután következett a fej kialakítása és végül a hosszú párhuzamos oldalak megdolgozása. (A csaplyukak kivágását függőleges tengelyű fúró- és metszőgéppel, a fej ledolgozását marógéppel, a párhuzamos oldalak kialakítását pedig gya103