Közúti hidász almanach 2006 (Lánchíd füzetek 5., 2007)

130 éves a Margit híd - Seefehlner Gyula: A budapesti Margit híd

HIDÁSZ ALMANACH 2006 130 éves a Margit híd 4. táblázat: Az első erőtani számítás eredményei Meg kell még említeni, hogy b a megengedett igénybevétel, b'i és b'2 a teljes teherből származó igénybevétel, b"i ésb"2 a 25 fok hőmérséklet-különbségnek megfelelő igénybevétel, végül b; és Z?2 a teljes igénybevétel. Az utóbbiakból levezethető egy viszony, amely a „szerkezeti együttható" meghatározásához alkalmazható. A hőmérséklet-változás esetén az egyes igénybevételek meghatározásához a következő képleteket használták: H cosc? Ma, ,, //cos© Ma, N = H cos<p, b\ = ^z- + —TT^ b \F 0 F 0 ahol cp a vízszintessel bezárt mindenkori hajlásszög. Amint az utolsó oszlop számaiból látható, jobban sikerült az elméleti értékekhez csatlakozni, mint az gerendahidaknál lehetséges. A felső övnek több mint nem megfelelő számításáról, a fél híd egyoldali terhelésére vizsgált oszlopokról és rudakról, továbbá a mellékalkatrészek egészen érdeklődésmentes számításáról ne essék több szó, hanem vizsgáljuk meg, mennyiben változnak az eredmények, ha „változó" igénybevételekkel számolunk. Általában kifogásolható, hogy az új módszer túl nagy értékeket, és éppen a közúti hidaknál a nagy önsúly miatt nem alkalmazható értékeket szolgáltat. Nem tagadható, hogy az összes eddigi javaslatnál valóban sok esetben megalapozott a fenti kifogás. Az e cikk szerzője által „változó biztonsági tényezővel" levezetett képlet is sok esetben túl nagy értéket adott. Megkíséreljük bemutatni, hogy az önsúly és a túlterhelés megfelelő számbavétele esetén hogyan lehet minden esetre érvényes számítási módot kialakítani. Ha a az anyag szilárdsága, n a kiválasztott biztonsági tényező, a megengedett igénybevétel: u a b = -, n Zeitschrift des öst. Ing.- u. Arch.-Vereins 1878 és „A mérnök és építész egylet közlönye" ugyanabból az évből 66