Közúti hidász almanach 2006 (Lánchíd füzetek 5., 2007)

130 éves a Margit híd - Seefehlner Gyula: A budapesti Margit híd

Seefehlner Gyula: A budapesti Margit híd a-ra nézve - ha nincs más kísérleti eredmény - a LaunhardtWeyrauch-képletet és annak indokolását az egyszerűség érdekében minden mással szemben előnyben kell részesíteni. A biztonsági tényezőt ajánlatos csak a támaszköz függvényében kifejezni, ahol az önsúlyra és a többletterhelésre, ami hidaknál a mozgó hasznos teher, ugyanaz érvényes. A második, e cikk szerzője által összeállított erőtani számítás során a szerkezetet „rácsos ívnek" tekintettük és e feltételezéssel, az első számításnál adott értékekkel a 16. ábralapon feltüntetett erőtervet készítettük el. Ennek során célszerűnek mutatkozott a terheket szükség szerint koncentrált vagy egyenletesen megosztó teherként felvenni. Az 1. ábrában láthatók a rendszer tengelyei. Meg kell jegyezni, hogy ezek a tisztán gyakorlati okból megválasztott tengelyvonalakkal, melyek nem azonos pontokban metsződnek, nem esnek teljesen egybe, amely eltérésnek a pontosságra nem lehetett hatása. Az ívtengelyt kötélpoligonként ábrázoltuk és egyidejűleg meghatároztuk a hasznos tehernek a 3. ábra terhelési sémájának megfelelő, koncentrált erőnek felfogott eredőinek irányvonalait. Ezek után a támaszok vonalát egyszerűen a húrral párhuzamosan, attól 6/5 f távolságban levő egyenessel ábrázoltuk és megszerkesztettük a hozzátartozó burkoló hiperbolát. Ennek alapján a 2. ábrában az önsúlyra - annak feltételezésével, hogy azok minden csomópontot megfelelően terhelnek - úgynevezett reciprok erőtervet szerkesztettünk. A 4. ábrában meghatároztuk a terhelési sémának megfelelő sarureakciókat, a közepes erő nagyságának és helyzetének megállapítása után ezeket alkalmas módon felbontottuk az érintett szerkezeti részek irányának megfelelően. Az eredSeefehlner tanulmánya itt néhány további bekezdést tartalmaz (közel két folyóirat hasáb), amelyet jelen másodközlesbol kihagytuk. A kihagyott szakasz röviden az alábbiakkal foglalható össze. Sikerült kimutatni, hogy az új számítási módszer a biztonsági tényezők megfelelő megválasztásával itt is alkalmazható, és az itt közölt első erőtani számítás nem szenvedett módosítást. 67