Köszöntés dr. Träger Herbert 80. születésnapja alkalmából (Lánchíd füzetek 4. 2007)
HERBERTRŐL, HERBERTTŐL
Köszöntés dr. Tráaer Herbert 80. születésnapja alkalmából Nehezen szántam rá magam, hogy nyomodba lépjek, s nagyon jól esett, amikor sok-sok furcsa kérdésemre türelmesen válaszoltál, s néha még valami dicséretféle is elhagyta szádat, úgy értékelve felvetéseimet, hogy némelyik helyénvaló. Árpád bácsival együtt átsegítettél a kezdeti nehézségeken, a többszöri átszervezésen, s nagy segítség voltál és vagy a Hídszabályzat Bizottság, majd a Hídtervtár létrehozásában, működtetésében. Sokakat meglepett, hogy nem tartottad megalázónak a tervtár rendezését, sőt Augiasz istállóját látszólag jókedvvel és gyorsan tettétek rendbe, az átköltözés megtervezése és lebonyolítása pedig igazi mestermü volt. Szólni kell briliáns navigátori képességedről is, több közös utunkon megcsodáltam, hogy előzetes időterved mennyire pontos volt, s nemcsak nem tévedtünk el sohasem, hanem több esetben még (látszólag térkép alapján) előre jelezted a kissugarú íveket, bukkanót stb., mindezt Budapesttől mondjuk 900 km-re. E teljesítményeddel vetekszik számmemóriád (telefonszámok, vasúti menetrendi adatok), melynek felül nem múlható példája volt, amikor a Dunán szürkületben, jellemző tereptárgy hiányában is megmondtad, hogy mely folyamkilométernél járunk. Persze szerényen megjegyezted, hogy fiatal korodban sokat eveztél, meg egyébként is a hajómotor teljesítménye, a Duna folyási sebessége ismeretében játszi könnyedséggel, fejben, mindez 10-20 másodperc alatt kiszámítható. Az útszámok, híd-szelvényszámok, hídadatok ismerete ezek után nem is tűnik oly fantasztikus teljesítménynek. Nyelvi, helyesírási igényességed már-már nyomasztó a magamfajta embernek, lassan már nem merek kiadni kezemből semmit, mert biztosan több hibát is találsz benne. (Legfeljebb egy „bölcs vezér" mondásával vigasztalom magam: „ahol fát vágnak, ott forgács is van"). Persze nemcsak magyar, hanem német nyelven is oly igényességgel írsz, beszélsz, hogy született németek is gyakran feddést érdemelnek, s ha nem is nyíltan, de kapnak is Tőled. Jegyzetelésed külön tanulmányt érdemelne, erről a számodra készített kis összeállítás kapcsán szólok még, mégis arra szeretnélek kérni, hogy ha feleslegesen is, kissé bővebben írj, mert akiknek memóriája nem oly jó, s az utókor, hatalmas energiát kell, hogy fordítson majd jegyzeteid közzétételekor azok megfejtésére. Itt vagyok kénytelen bevallani, hogy az évek óta gyűjtögetett írásaid „valahová jó helyre" eltet10