Köszöntés dr. Träger Herbert 80. születésnapja alkalmából (Lánchíd füzetek 4. 2007)

KÖSZÖNTŐK

Kozma Károly: Az úi Erzsébet híd tervezése Kozma Károly: Az új Erzsébet híd tervezése (Uvaterv, ny. osztályvezető) Az elmúlt 60 év egyik legjelentősebb hazai hídépítésének az 1964ben átadott Erzsébet hidat tekinthetjük. A híd tervezése már csak volumene, újszerűsége és összetettsége folytán is említésre méltó. Mint a főtervező Sávoly Pál mellett az Uvaterv generáltervezésének egyik koordinátora, a tervezés menetét röviden az alábbiakban foglalom össze: A háború pusztítása után - nem ok nélkül - a szükséges roncskiemelések mellett, az Erzsébet híd újjáépítése csak a többi négy régi és az új félszélességben kiépült Árpád híd forgalomba helyezése után került előtérbe, ugyanis a szakemberek ezt tartották a legnagyobb és a legnehezebb feladatnak. A Közlekedési Minisztérium 1951-ben egy széleskörű Nagybizottságot hozott létre a feladatok tisztázására és a Mélyéptervet, az Uvaterv jogelődjét, megbízták az újjáépítés lehetőségeinek vizsgálatával. Először a híddal szembeni forgalmi igényeket, valamint a kiemelt láncanyag felhasználhatóságát, igénybevételének mértékét, a követendő biztonságot kellett a szakembereknek tisztázni. A Mélyépterv még házi „ötlet pályázatot" is tartott a felszerkezetre. Először, szinte természetes, hogy a világszerte megcsodált híd régi alakban való visszaállításában gondolkodtak, amit a megmaradt pesti kapuzat és várhatóan nagyobb mennyiségben kiemelhető láncok is indokoltak. Sőt az akkori elképzelések szerint a metró közeli kiépítésével miniszteri döntés alapján, villamos átvezetés nélkül 2x2 nyomsávú, 12,6 m kocsipálya, a gyalogjárdák némi szűkítésével, a megmaradt kapuzaton is átvezethető. 1952 nyarán a Mélyéptervnél így indult a tervezés. Az engedélyezési tervet 1953. januárban a bejárás elfogadta. Azonban félévre rá a metróépítés leállt, így ismét a villamos átvezetéssel kellett számolni, és az építés egyre jobban kitolódott. Közben a feltárások (lánckiemelés, alépítmény) befejeződésével az adottságok tisztázódtak és egyidejűleg egyre több érv szólt amellett, hogy a növekvő közlekedési igények kielégítéséhez 6 nyomú kocsipályára van szükség (ebből kettő a villamos pálya) amit az érintettek elfogadtak, de ez azt is jelentette, hogy új felszerkezetű hidat kell tervezni. 1957-től felgyorsult a tervezés. A tervezési irányelveket, a szabályzatokon túlmenő előírásokat, különös tekintettel a kabelhídra, szakértők 105