Köszöntés dr. Träger Herbert 80. születésnapja alkalmából (Lánchíd füzetek 4. 2007)

KÖSZÖNTŐK

Köszöntés dr. Tráqer Herbert 80. születésnapja alkalmából bevonásával kidolgozták. A méretezés az akkori Hídszabályzattól eltérően - megállapodás szerint - megengedett feszültségekkel történt. Az 1959-ben elkészített tervfeladat, majd beruházási program, három alternatívát (lánc-, kábel- és gerendahíd) vizsgált. Legelőnyösebbnek a kábelhíd bizonyult, a tervező ezt javasolta, amit a Minisztertanács elfogadva az építés befejezését 1964-re előírta. A döntés után az Uvaterv gőzerővel elkezdte a kiviteli tervek készítését, hisz folyamatos tervszállítás mellett már 1960 elején a kivitel el is kezdődött a megmaradt pesti kapuzat körültekintő elbontásával. Sávoly Pál a részfelelősök (Szántó Pál, Kemény Ádám, dr. Petur Alajos Knebel Jenő, Loykó Miklós Kékedy Pál, Sigrai Tibor, Darvas Endre, Habinyák Elemér) kijelölésével megszervezte a 30 fős tervezői gárdát. A szakirodalom és a külföldi példák előzetes tanulmányozása mellett hasznos tapasztalatokat szereztek a Főváros által szervezett német és francia hídépítések tanulmányozása során. A statikai számítás a lehajlás-elmélet szerint, az akkori körülmények mellett táblázatos úton, kézi számítógépekkel történt több közelítéssel. A végén kibernetikai úton, elektronikus számológépen is ellenőrizték az adatokat. A számítást, a külföldi példák alapján, az aerodinamikai hatások és a rezgési merevség vizsgálatával egészítették ki. Az újszerű, különleges anyagokra (kábel, MTA 50 acél) és szerkezetekre tekintettel, a tervezési, gyártási elképzelések igazolására számos kísérlet történt (pl. kábel-lehorgonyzó öntvény). A megfelelő gyártási technológia kialakítására előbb a kísérleti Laskó-patak-híd, majd a hegesztési technológia begyakorlására az ortotróp lemezes szolnoki Tisza-híd épült meg. A hídfők, pilonok kedvező megjelenítése neves építészekkel konzultálva, alkalmanként modellezés mellett alakult ki. Igen újszerű és nehéz feladat volt a szerelési terv elkészítése, ahol a hazai lehetőségek maximális igénybevételével, a Műegyetemen végzett modellkísérlettel kiegészítve alakult ki a látványos megoldás. Sikeresnek mondható a pesti és budai csatlakozás kialakítása: a külön-szintű vonalvezetéssel folyamatossá tették a hídra való fel és lejutást. A tervező az újszerű megoldásoknál a gyártó, kivitelező szakembereivel, valamint a jóváhagyó szervvel is (amiben dr. Tráger Herbert is aktívan részt vett) egyeztetve alakította ki végleges álláspontját. A tervek időben, és jó minőségben történő megvalósítását a kivitelezés alatt állandó tervezői művezetéssel is elősegítették. A főtervező Sávoly Pál eredményes munkáját 1965-ben Állami díjjal ismerték el. A tervező, beruházó és kivitelezők jó együttműködésével a régi hídra emlékeztető, de az új követelményeket is kielégítő korszerű alkotás született, mely az elődhöz hasonlóan hamar a Főváros jelképévé vált. 106