Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

Erzsébet híd

Erzsébet híd A függesztett hídrész szerepéről már esett szó, amit a gyártás és a szerelés ismertetése előtt kiegészítünk még néhány adattal. A két szögecselt, a főnyílásban 3,10 m, a szélső nyílásokban 3,10-2,30 m törzsszelvény-magasságú tömör gerinc lemezes merevítő tartó, melyek egymástóli távolsága 18,20 m, az 1,67 m-ként elhelyezett, apálya oldalesésének függvényében változó, a hídtengelyben 1,0 m magas, ugyanott egy hossztartóval is együttdolgoztatott, hegesztett tömör gerinclemezes kereszttartókkal és a 12-24 mm méretek között változó vastagságú, 34 cm-enként 90/120 mm-es szögacél bordákkal merevített síkacél pályalemezzel alkot egységes szerkezetet, amely a hídfőkre és a pillérekre támaszkodik, s a medernyílásban a belőle 10,0 m-enként kinyúló konzolok révén, összesen 28 keresztmetszetben kapcsolódik a függesztőkötelekhez. Vagyis a függesztett hídrész négy nem süllyedő alátámasztású és 28 rugalmas felfüggesztésű tartó. A vertikális megtámasztásokon kívül, melyek a hídfőkön és a pilléreken egyaránt ingaoszlopok, horizontális támasztó rendszer csillapítja a különböző hatások vízszintes síkú komponenseiből keletkező elmozdulásokat. Minden hatodik kereszttartó - a felfüggesztéseknél - kialakítása eltér a többitől. Ezeknek kell ugyanis felvenniük a merevítő gerincéhez képest külpontos felfüggesztés miatt keletkező hajlítást. Ez okból a kereszttartók vonórudas, sarokmerev keretként vannak kialakítva. A tulajdonképpeni pályaszerkezetet a síklemez, a hosszbordák és a kereszttartók képezik. Az orthogonálisan kétirányú tartósereg merevsége a két irányban meglehetősen eltérő, anizotrop. Képzeletben olyan lemezzel helyettesíthető, melynek merevsége orthogonálisan anizotrop, röviden orthotrop. Az orthotrop pályaszerkezetek méretezésére több eljárás ismeretes. Ezek mindegyike azonban megegyező abban, hogy a képzeletben felbontott szerkezet igénybevételeit külön-külön meghatározzák, majd összegezik. Az Erzsébet híd orthotrop lemezét három rendszerre bontották fel. Az elsődleges a kereszttartók, és a hossztartó alkotta tartórács. Itt a hossztartó merevségébe az együttdolgozó lemezszélességre jutó hosszbordákat is beszámították. A hosszbordákkal merevített síklemez a másodlagos; s a hosszbordák és kereszttartók által alátámasztott izotrop síklemez a harmadlagos rendszer. Az elsődleges rendszer, vagyis a tartórács megoldásához a kereszttartók által rugalmasan megtámasztott hossztartó támaszponti nyomatéki- és reakció-hatásábrákat határozták meg. Mivel a kereszttartók és a 49