Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)
Erzsébet híd
Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) hossztartók relatív merevsége az alátámasztások sürü volta miatt nagyra adódott (a= 130), a hossztartót folytonosan felfekvő rugalmasan ágyazott tartónak lehetett tekinteni. Merevség szempontjából nem tettek különbséget a közbenső és a vonórudas kereszttartók között, az utóbbiaknál azonban olyan segéderőket működtettek, hogy a végső elmozdulások azonosak legyenek a merevebb alátámasztás tényleges elmozdulásaival. A támaszponti hatásábrákból valamennyi keresztmetszet hatásábrája előállítható volt. A kereszttartók igénybevételeit a redukált teher ismeretében számították ki. A kereszttartóval együttdolgozó lemezszélesség nagyságát PelikanEsslinger nyomán határozták meg. A másodlagos rendszer, vagyis a hosszbordákkal merevített síklemez számítása a Huber által felállított negyedrendű parciális differenciálegyenlet „ d 4 w ^ TT d 4 w „ d 4 w / >. K r —^ + 2H—-—-+K V —-= p(x,y) x eV dx 2 dx 2 } dy 4 FW/ megoldására vezethető vissza. Itt K x és K y az orthotrop lemez x és y irányú hajlító merevsége, w az orthotrop lemez lehajlása, a H csavaró merevsége, a p pedig terhelése. A megoldásra vannak formulák, sőt táblázatok (Homberg), a jelen esetben azonban ezek nem bizonyultak célszerűnek. Pelikán és Esslinger tanulmánya alapján, mivel a nyitott szelvényű hosszbordák csavarómerevsége, valamint a síklemez hajlító és csavarómerevsége nem számottevőek, H = K y = 0 közelítéssel a síklemezt a bordák között elvágottnak tekintették. Ilyenformán a lemez differenciálegyenlete d 4 w x dx 4 F alakra hozható, ami a hajlított gerenda differenciálegyenlete. A hosszbordákat mégsem lehet egyszerűen végtelen sok támaszú tartónak tekinteni, a kereszttartó rugalmas alakváltozásának hatását is figyelembe kell venni. A harmadlagos rendszer, vagyis az izotrop síklemez számításánál a hosszbordák adta megtámasztást rugalmasnak, a kereszttartók által biztosított alátámasztást fixnek tekintetek. A hosszirányú többtámaszúságot a lemez oldalirányai miatt redukált oldalhosszal vették figyelembe. Az izotrop lemez számítását tehát visszavezették keresztirányban - a 50
