Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A dunaföldvári Duna-híd újjáépítése

A dunaföidvári Duna-híd újjáépítése Helyszíni: Bőhm Viktor Palotás László Palágyi Pál Lébényi László 1945 után Központi: Láng-Miticzky Tibor Fazakas György Tarpai Gyula Újvári Pál Helyszíni: Fogarassy Frigyes Palágyi Pál Pál Tibor Edelényi Gyula (a főtartók szerelése; szabadszerelés) A dunaföidvári Duna-híd újjáépítése Az 1930 őszén forgalomba helyezett Duna-híd és a Holt-Duna-híd igen fontos szerepet töltött be az ország közúti és vasúti forgalmában. Az előző évben átadott tiszaugi Tisza-híddal együtt közvetlen kapcsolatot teremtett a Tiszántúl, a Duna-Tisza köze és a Dunántúl között. Ezen felül lehetővé tette a Budapest-gyékényesi és a Fülöpszállás-kecskeméti vasútvonalakat összekötő új vonal megépítését is. Az alépítmények terveit a Kereskedelemügyi Minisztérium hídépítési szakosztálya, a felszerkezet terveit dr. Kossalka János műegyetemi ny. r. tanár készítette. Az alapozást, a teherbíró réteg nagy mélységben való fekvése miatt pneumatikus munkakamrákkal irányozták elő és végezték el. A négynyílású, folytatólagos, alsópályás gerendahíd másodrendű rácsozással is ellátott szimmetrikus rácsozású tartó, 109,44 + 136,80 + 136,80 + 109,44 m támaszköz beosztással és 1,55 + 0,70 + 0,50 + 5,50 + 0,50 + 0,70 + 1,55 m pályabeosztással rendelkezett. A vasszerkezet nagyszilárdságú szilíciumacélból volt. A szerelést a meder két részletben való teljes beállványozásával végezték. Az 1928-30 között megépült híd fel szerkezetét és mederpilléreit a visszavonuló német csapatok 1944. november 14-én felrobbantották. Mivel a roncs a jégtorlódás és árvíz veszélyét rejtette magában, a szovjet műszaki alakulatok ugyanazon a télen hozzáláttak a roncsok szétvágásához és elfektetéséhez. Majd változó ütemű munkával - már polgári 67