Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

Erzsébet híd

Erzsébet híd gyalogjárda szélességből azonban csak 3,00 m tekinthető hasznosnak, a további részt a függesztő kötélzet és a biztonsági sáv foglalja el. A tömör gerinclemezes merevítőtartó, amelynek felső öve a pályaburkolatot közvetlenül megtámasztó orthotrop acéllemez, a medernyílásban 10 m-es függesztő közökben kinyúló konzolok révén kapcsolódik a himbaszerkezettel ellátott függesztő kötelekhez, amelyek különleges bilincsekkel csatlakoznak az egymástól 20,60 m-re függő kötélkötegekhez. A parti nyílásokban nincs felfüggesztés, tehát itt a merevítő-tartó önhordó. Meg kell jegyezni, hogy talán nem is helyes, vagy inkább nem szerencsés merevítőtartóról beszélni. A felfüggesztett hídrész ugyanis egységes szerkezetként tölti be mindazt a feladatot, amit egy régi rendszerű függőhídnál a rácsos merevítőtartók, a hossz- és kereszttartók, a szélrácsok, a pályaszerkezeti elemek láttak el, vagyis a függőleges erőket megfelelő elosztó bontással közvetíti a tartókötelekre, a vízszintes erőket továbbítja a közbenső és a szélső támaszokra. A pilon oszlopai ugyanúgy, mint a régi hídnál, ingaoszlopok, melyeket felső végeik alatt erőteljes keresztkötés, a pálya alatt pedig 250 Mp erővel előfeszített vonórúd tesz egységes szerkezetté. A pálya szélessége, a kötélsíkoknak a régi lánckamrák által determinált egymástóli távolsága és az oszlopok méretei egymásra hatása következtében az oszlopok enyhén dőlnek a híd tengely síkja felé, vagyis az oszlop tengelyek támasz feletti távolsága nagyobb, mint a kötélkötegek megtámasztásának, a koronasarunak magasságában. Ez a kialakítás esztétikailag is igen kedvező hatású. Az új hidat az Út- Vasúttervező Vállalat Hídirodája tervezte Sávoly Pál irányításával. A teherbírást a KPM által jóváhagyott „Különleges előírások" (KE) szerint kellett igazolni. Az előírt terhelések: a) a KH szerinti „A" jelű terhelés; b) egyenletesen megoszló terhelés a villamosvasút sávján 600 kp/m

2 a kocsipálya többi részén 400 kp/m

2 a gyalogjárdán 300 kp/m

2 Ezen túlmenően külön vizsgálatot kellett végezni villamosvasúti terhelésekre, továbbá gépkocsikból álló különleges terhelésekre. A KE a 43