Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

Erzsébet híd

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) A nagyszilárdságú láncanyag megengedett feszültsége a'

eng = 2,7xl0

3 kp/'cm

2 és rugalmassági modulusa E

( =2,lxl0

6 kp /cm

2 Tehát £^= 1,286x10 3 A sodrott kötélkötegnél: af„

g =5,8xl0

3 kp/'cm

2 E

sk =l,6xl0

6

^/cm

2 s

sk = 3,625 xlO'

3 A párhuzamos elemi szálú kötélkötegnél: <r* =5,$x\0

3 kp/cm

2 E

pk = 1,9 x\Ö

6 kp/cm

2 s

pk = 3,05xl0'

3 így a nyúlások - és természetesen a lehajlások - arányai, ha a láncszerkezet nyúlását l-nek vesszük: 1 : 2,91 : 2,37. Tehát a sodrott kötél-tartós híd lehajlása közel háromszor, a párhuzamos kötél-tartós híd lehajlása majdnem két és félszer akkora, minta lánc szerkezetű hídé. Ez a hátrány azonban eltörpül a gazdasági és műszaki előnyök mellett. Az új Erzsébet híd 290 m nyílású merevített kötélhíd, a merevítőtartó 44,3 + 290,0 + 44,3 m támaszközű folytatólagos tömör tartó. Pályabeosztása: 4,65 + 18,20 + 4,65 = 27,50 m teljes szélesség, illetve korlátok között: 4,45 +18,20 + 4,45 = 27,10 m. A 4,45 m teljes 42