Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)
A Ferenc József híd rövid története
Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) iglenes ácsolatokkal együtt, egyetlen hatalmas zökkenéssel, a helyére ugrott. 1946 május -júniusában a két konzolos tartó hiányzó konzolvégeit egészítették ki, teljesen szabadon szerelve. Az eredeti építés során - 1896-ban - a konzolokat Európában akkor először alkalmazott konzolos szerelési móddal, úszó munkaállványról építették be. 1946-ban az egyes rúdelemeket a 100 tonnás úszódaruk vitték a helyükre, majd mindaddig felfüggesztve tartották, amíg a ferde rács rúddal az alsó övet meg nem fogták. A konzolok szerelését a befüggesztett rész beemelése követte. Ezt 1946. július 12-én a két 100 tonnás úszódaru segítségével végezték el, s ezzel a főtartók szerkezetének szerelése befejeződött. A két befüggesztett tartó - amelyek támaszköze 46,90 m volt egyenként mintegy 120-120 tonna terhet jelentett a 100 tonnás úszódarukra, azaz teherbírásuknak mintegy 20 %-ával terhelte túl azokat. A tartórészek beúsztatása éppen ezért nagy óvatossággal, szélcsendes időben, a hajóforgalom időleges szüneteltetése mellett történt meg. Ez az eljárás Magyarországon első ízben alkalmazott szerelési mód volt (a Kossuth hídnál nem két daru, hanem csak egy szerepelt). Az állványozás megtakarítása az anyagban elért nyereség mellett legalább 2 hónapi időnyerést is jelentett. A főtartók beépítése után került sor az új pályatartók szerelésére is, valamint befejezték a megsérült, vagy nem kielégítő teherbírású rácsrudak megerősítését is. A hídszerkezet rácsrúdjai András-keresztekkel összerácsozott osztott szelvényű rudak; ezeknek erősítését a legtöbb helyen összefogó lemezek ráhegesztésével végezték el; néhányat azonban teljesen kicseréltek. A pályatartókat és a pályaszerkezetet - a lehetőség szerint - a régihez hasonlóan állították helyre. A burkolati munkát - ami fakockával történt - két cég végezte, egy időben haladva mindkét part felől a híd közepe felé. Érdekes összehasonlítani az 1896-os építést és az 1946-os újjáépítést a szerelés és gyártás szempontjából. Az újjáépített hídba kereken 2300 tonna új vasanyagot kellett beépíteni; a mühelygyártás 24 900 munkanapot, a helyszíni szerelés pedig 50 000 munkanapot igényelt, ami napi 61 kg vasszerkezet gyártását, illetve 46 kg vasszerkezet szerelésétjelenti (1896-ban átlagban 52 kg volt a naponta gyártott, és 33 kg a 38