Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Közúti Hídszabályzat

Zsamboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) 1,0!), mert ilyen esetben a méretezés csaknem azonos a megengedett feszültség alapján történő méretezéssel. Az „n" értékei kisebbek, mint a régi előírás szerint, ezzel szemben a méretezés alapjául szolgáló ideális esetleges teher a réginek 1,333szorosa. Az új szabályzat megváltoztatta az esetleges teher súlyát és geometriai elrendezését is. Az előző szabályzat „A" jelű terhelése látszólag kisebb, mint a külföldi előírások szerinti hasonló osztály terhelése, valójában, a különböző tényezőket figyelembe véve azonban nagyobb. Kívánatos volt, hogy ez a látszólagos ellentmondás megszűnjék. Kézenfekvő, hogy az új ideális jármű geometriai elrendezése és súlya egyezzen a KGST ajánlásokkal. Ezen túlmenően kívánatosnak látszott az egyes terhelési jármű súlyai 4:2:1 arányát megtartani. így alakultak ki a 80, 40 és 20 Mp jármű súlyok, melyek a korábbi előírásokhoz képest 1,333-szor súlyosabbak, de ezt az eltérést a méretezési képletek megfelelő megválasztásával ellensúlyozták. A kocsipálya méretezésénél figyelembe veendő egyenletesen megoszló teher nagysága is 1,333-szorosára, vagyis 300-ról 400 kp/m

2-re nőtt. A járdák terhelésénél azonban a korábbi szigorú és túlzott előírással szemben a kocsipálya terheivel egyidejűen csak 100 kp/m

2 terhet kell alkalmazni. A járda, kerékpárút és a kiemelt szegélysáv saját szerkezeti elemeit azonban 500 kp/m egyenletesen megoszló teherre kell méretezni. Részletes és beható elemzéssel kimutatták, hogy a kis nyílásoknál az új jármű 60-75 %-os hatást okoz és ez az arány 40 m-nél 99 %-ig növekszik. Ezek az értékek csak kéttámaszú tartók maximális nyomatékaira és nyíróerőire érvényesek. Nincsen azonban akadálya ilyen viszonyszámok meghatározásának többtámaszú tartók, illetve görbe vonalú hatásábrák eseteire sem. Az ilyen irányú vizsgálódások végeredménye nem rosszabb a fentinél, csak a nyílásokra vetítve másként alakul ki. A módosításokkal tehát az új szabályzat megfelel annak a célkitűzésnek, hogy a kisnyílású szerkezetek túlméretezése megszűnjék, a nagyobb támaszközöknél viszont az új igénybevételek csak kis mértékben, néhány százalékkal térjenek el a régi szabályzat szerint számítottaktól. S bár az új szabályzat megalkotásának nem volt elsődleges célja gazdasági megtakarítás elérése, gazdaságossági vizsgálatokkal kimutatták, hogy főként a kisnyílású szerkezetek túlméretezettségének meg132