Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)
A Közúti Hídszabályzat
A Közúti Hídszabálvzat gondok, majd a háború utáni helyreállítási munkálatok sürgőssége okozták. A Magyar Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és az Építéstudományi Intézet által kidolgozott és a 7685/8/1950-IX./2 KPM számmal kiadott Ideiglenes Közúti Hídszabályzat már igen szigorú előírást tartalmaz a tervek felterjesztésére és jóváhagyására és minden közúti híd építésének bejelentés-kötelezettségére. A szabályzat jelentős részében a régi szabályrendelettől eltérő méretezési elveken épül fel. Ezeknek az elveknek gyakorlatban való kipróbálását célozta az ideiglenes jelleg. Az Ideiglenes Szabályzat tartalmában és szerkezetében is lényegesen eltér a régi szabályrendelettől. Míg az 1910. évi Szabályzat mindössze 44 kisméretű oldal, addig az 1950. évi 127 A/4-es oldal. Az utóbbi két nagy részre van osztva: az első, úgynevezett általános rész hét fejezetben a szabályokat, míg a második rész az úgynevezett Függelék a feltevéseket, az előírások elméleti indokolásait, a szerkesztési előírásokat tartalmazza. Az általános rész osztályozza a hidakat, majd megadja a pályabeosztást, a tervezésre vonatkozó általános szabályokat; az erőtani számításnál alapul veendő terheléseket és hatásokat. Ez utóbbi részlet külön pontban foglalkozik a dinamikus tényezővel, melynek értékét a jelenleg is használatos ji =1,05+-^L + 5 képlettel adja meg és előírja annak számításba veendő felső határát is. Az erőtani számítás általános elvei között leszögezi, hogy az erőtani számítást általában a rugalmas és homogén anyagú tartókra vonatkozó módszerekkel kell elvégezni, kivéve, ha a Szabályzat másként intézkedik vagy, abban az esetben, ha az alkalmazni szándékolt más módszer elméleti, illetve kísérleti alapon igazolt. A figyelembe veendő erőket és hatásokat az alábbiak szerint csoportosítja: I. Főerők és hatások: a) Állandó teher, b) Egyenletes hőmérsékletváltozás, zsugorodás és, ha a szerkezet biztonságát csökkenti, a lassú alakváltozás is, 123
