Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Közúti Hídszabályzat

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) felvétele milyen terhelés hatására következzék be; számszerű értéket ad az esetleges terhelés hatására számított áthajlás nagyságrendjére (igen szigorú: £/1500), stb. Ugyancsak külön fejezet tárgyalja a forgalomba helyezés előtti vizsgálatokat és a próbaterhelést. Majd újabb § részletezi az időszakos vizsgálatok kérdéseit; egy másik a fenntartást szabályozza. A 12. § az erősítési és forgalomkorlátozási előírásokat foglalja magában, míg az utolsó § vegyes intézkedéseket tartalmaz. Mint a fenti vázlatos ismertetésből is látható, az 1910. évi Szabályrendelet szerkesztői alapos, körültekintő, korszerű előírásokkal biztosították a hazai hídtervezés és hídépítés feltételeit. Olyannyira, hogy új szabályzat kiadására hosszú ideig, mintegy negyven évig nem került sor. Időközben ugyan (1935-ben) megjelent egy „A közúti hídszerkezetekre vonatkozó ideiglenes feltételek" c. kiadvány, de ez a fő előírások vonatkozásában nem tért el a szabályzattól, hanem korszerű kiegészítéseket tartalmazott. így pl. a budapesti Duna-hidak terhelését külön szabályozta. Bevezeti a dinamikus faktor fogalmát, értékét ju =1,2 + 30 + / képlet határozza meg. A megengedett igénybevételek (ugyanolyan terminológia, mint az 1910. évi Szabályzatban) értékét bizonyos mértékig módosítja, illetve az új anyagokra, a carbonacélra és az ötvözött acélra előírja a megengedett igénybevételek értékeit. Érdekessége ennek az ideiglenes előírásnak, hogy külön táblázatban adta meg a hídszerkezetekhez használható acélféleségek szilárdsági feltételeit, sőt ezen túlmenően a hajlító és duzzasztó próbák értékeit. A módosult pontok alapján világosan látszik, hogy az ideiglenes feltételek szerkesztői azokat az eredményeket használták fel, amelyek a Boráros téri és az óbudai Duna-hidak tervezésének előkészítése és tervezése során kerültek felszínre. A negyvenes években a géperejű közlekedés rohamos fejlődésnek indult, mind mennyiségét, mind a járműfajták súlyait és változatosságát tekintve. Nem kevésbé mélyreható fejlődés ment végbe az anyaggyártás vonalán és a számítási eljárásokat alátámasztó tudományos elméletekben. Ez a tény természetesen időszerűvé tette új hídszabályzat kidolgozását. Erre mégis csak 1950-ben kerülhetett sor. A késedelmet a háborús 122