Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Közúti Hídszabályzat

A Közúti Hídszabálvzat Hegesztett (kavart) vasban: Húzásra stb. 1100 kg/cm

2 Nyírásra 850 kg/cm

2 Palástnyomásra 2400 kg/cm

2 Öntöttvas alkotórészekben: Nyomásra 900 kg/cm

2 Hajlításból származó húzásra 300 kg/cm

2 Tisztán húzásra igénybevett szerkezeti részekhez öntöttvas nem használható. Acélöntvényekben: Hajlításra 1200 kg/cm Külön előírást tartalmazott a szabályzat a nyomott rudak szilárdsági számításra. (A mönchensteini leszakadt híd utólagos méretszámításai szerint a nyomott rudak kihajlásával is bajok voltak.) így a vashidakon X-l 10 esetén az igénybevétel határa: Folyasztott vasban (1200 kg/cm

2 helyett) a

K =1200 -5,5 A hegesztett vasban (1200 kg/cm

2 helyett) ov =1100-5A ^>110 esetén pedig: 7 100 000 , , 2 Folyasztott vasban: a

K = kp/cm A 6 000000 , , 2 Hegesztett vasban: o

K = kp/cm A szabályzatnak külön paragrafusa foglalkozik a vasszerkezetű hidak tervezéseinek szabályaival. Előírja, hogy a különféle nyomott szerkezeti elemek kihajlasi hullámhosszát hogyan kell felvenni; nyitott hidak esetében hogyan kell a keresztkötések elegendő merevségét igazolni. Meghatározza a teherviselő és az alárendelt szerkezeteknél használható minimális méreteket; továbbá, hogy milyen nyílású szerkezeteknél szükséges gördülő sarukat alkalmazni; a tervszerű alak 121