Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Közúti Hídszabályzat

Zsamboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) zotlenebb helyzetben azt a terhelési módot kellett felvenni, amely a vizsgált hídrészben a legnagyobb igénybevételt okozta. Intézkedett a szabályzat a gyalogjárdák és a korlátok terheléséről, továbbá a szélnyomás felvételéről és előírta, hogy a hőmérsékletváltozás okozta erők megállapításához a hőmérsékletet -25°C és +45 °C között változónak kell feltételezni. Meg kell jegyezni, hogy a szabályzat a ma használatos terminológiától eltérően alkalmazza az igénybevétel kifejezést. Amíg az 1910. évi szabályzatról lesz szó, annak megfelelő terminológiát használunk. A szabályzat a megengedett igénybevételen alapuló számítási eljárást írja elő. Ennek megfelelően: <j

a

+fu*<7

e

<a

m illetve, ha valamely hídrészben a szélnyomásból származó igénybevételt is figyelembe veszik <r +& +<7 < a a e sz m de ^0,85a

m Itt a

a = az állandó teherből és a hőmérsékletváltozásból, cr

e = az esetleges terhelésből, c

sz = a szélnyomásból származó igénybevétel; \L = értéke vasszerkezetekben 1,4 a

m = az igénybevétel megengedett felső határa A o

m értékeit ez a szabályzat a következőkben írta elő: Folyasztott vasban: Húzásra, nyomásra (a kihajlásra való tekintet nélkül), hajlításra, valamint hajlítás és húzás, illetőleg hajlítás és nyomás együttes Hatására 1200 kg/cm

2 Nyírásra 950 kg/cm

2 A szögecs vagy csavar palástnyomása a lyuk vetületére számítva 2600 kg/cm

2 120