Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)
A Közúti Hídszabályzat
A Közúti Hídszabálvzat A Közúti Hfdszabályzat Neves tudósok egész sorának mélyreható munkássága nyomán a múlt század második felében a mechanika kifejlesztése révén új tudományág keletkezett: a tartók statikája. Ezzel egy idő ben - szükségszerűen - kifejlődött a tudományos anyagvizsgálat, amely a szerkezeti anyagok mechanikai tulajdonságainak felfedésével lehetőséget biztosított a tartók méretszámításához. Ennek folytán a hídépítés világszerte, s így hazánkban is nagy fejlődésnek indult. Ezt az ívelő fejlődést 1891-ben súlyosan megzavarta az Eiffel-iroda által tervezett mönchensteini (Svájc) 41,0 m nyílású híd leszakadása, mely tizenöt halálos áldozatot követelt és mintegy száz súlyos sebesülést okozott. A vizsgálat méretszámítási és szerkesztési hibákat fedett fel, s ez a tény természetesen felháborodást váltott ki. Ezt követően a vasutak hídvizsgáló osztályokat állítottak fel. A MÁV hídvizsgáló osztályát 1892-ben szervezték meg. Feladata volt a vasszerkezetek üzembe helyezés előtti tüzetes vizsgálata és a próbaterhelés végrehajtása, továbbá a vasszerkezetű műtárgyak rendszeres időszakos vizsgálatának irányítása. Tizenöt évvel később, 1907-ben, már miniszteri rendelettel kiadott „Szabályrendelet" intézkedett a vasúti hidak vasszerkezetének tervezéséről, méretezéséről, megerősítéséről és időszakos vizsgálatáról. Az első magyarországi közúti hfdszabályzat a 33.034/1910. K.M. szám alatt kiadott „Szabályrendelet a közúti hidak tervezéséről, forgalomba helyezéséről, próbaterheléséről és időszakos megvizsgálásáról" c. miniszteri rendelet volt. Ez a szabályzat közúti hidakat a forgalmi jelentőség és a teherbírás függvényében osztályokba sorolja. így elsőrendű hidakat az olyan utakon kellett építeni, amelyeken gőzekék vagy más, 12 tonnánál súlyosabb jármüvek közlekedtek. Azokon az útszakaszokon, amelyeken az előbbi terhelés egyáltalán nem vagy csak kivételesen várható, vagyis a 6 tonnánál súlyosabb jármüvek közlekedése kizártnak nem tekinthető, másodrendű hidakat kellett építeni. Harmadrendű hidak pedig csak ott voltak építhetők, ahol a 6 tonnánál súlyosabb járművek közlekedése kizártnak volt tekinthető. Az egyes hídtípusokra többféle terhelési módozatot írt elő a szabályzat, melyek közül minden hídrész számításakor a lehető legkedve119
